A párkapcsolati boldogság egyik kulcsa, hogy tisztában legyünk a saját szükségleteinkkel, és képesek legyünk azokat egyértelműen kommunikálni a partnerünk felé. Sokan azonban nehezen tudják megfogalmazni, mit is szeretnének valójában, vagy éppen bűntudatot éreznek, ha kérik, amire vágynak. Pedig a kielégítetlen szükségletek frusztrációhoz, elégedetlenséghez, és végső soron a kapcsolat megromlásához vezethetnek.

A szükségletek feltérképezése egy önismereti folyamat, melynek során feltárjuk, hogy milyen érzelmi, fizikai, szellemi és szociális igényeink vannak egy párkapcsolatban. Ez magában foglalja a szeretetnyelvünk megértését, a kapcsolódási igényeink feltárását, és a konfliktuskezelési stílusunk azonosítását is.

Az, hogy tisztában vagyunk a szükségleteinkkel, nem jelenti azt, hogy azok azonnal kielégítésre kerülnek, de ez az első lépés a boldogabb és harmonikusabb párkapcsolat felé.

Ha nem tudjuk, mit szeretnénk, hogyan várhatjuk el a partnerünktől, hogy az igényeinket kielégítse? A nyílt és őszinte kommunikáció elengedhetetlen. Ne féljünk beszélni a vágyainkról, még akkor sem, ha azok sebezhetővé tesznek minket. A bűntudat elkerülése érdekében fontos, hogy ne követelőzően, hanem kérő módon fogalmazzuk meg a szükségleteinket.

Miért nehéz a szükségleteinkről beszélni? Félelmek és gátak

Sokunk számára a párkapcsolati szükségleteink megfogalmazása és kérése komoly kihívást jelent. Ennek hátterében számos félelem és gát állhat.

Az egyik leggyakoribb félelem a visszautasítástól való rettegés. Attól tartunk, hogy ha kimondjuk, mire vágyunk, a partnerünk elutasítja azt, és ez fájdalmat okoz. Ez a félelem különösen erős lehet, ha korábbi kapcsolatainkban már tapasztaltunk ilyet.

Egy másik gát a sebezhetőségtől való félelem. A szükségleteinkről való beszélgetés feltárja a legbensőbb vágyainkat, és ez kiszolgáltatottá tehet minket. Attól tartunk, hogy partnerünk ezt a sebezhetőséget kihasználhatja ellenünk.

Gyakran a bűntudat is akadályoz minket. Úgy érezhetjük, hogy a szükségleteink kérése terhet ró a partnerünkre, vagy hogy „túl sokat” várunk el. Ez a bűntudat abból fakadhat, hogy gyerekkorunkban azt tanultuk, hogy ne legyünk követelőzőek, és mindig mások igényeit helyezzük előtérbe.

A kommunikációs nehézségek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ne merjünk a szükségleteinkről beszélni. Ha nem tudjuk pontosan megfogalmazni, mire vágyunk, vagy ha nem tudjuk, hogyan kell ezt a partnerünkkel hatékonyan kommunikálni, akkor inkább hallgatunk.

Végül, a meg nem érdemlés érzése is gátat képezhet. Úgy érezhetjük, hogy nem érdemeljük meg a szeretetet, a figyelmet vagy a törődést, amire vágyunk. Ez az alacsony önértékelés akadályozhat abban, hogy kiálljunk magunkért és a szükségleteinkért.

A szükségletek és vágyak közötti különbség megértése

A párkapcsolatban felmerülő igények megfogalmazása előtt elengedhetetlen tisztázni a szükségletek és vágyak közötti különbséget. A szükségletek alapvetőek a mentális és érzelmi jóllétünkhöz, míg a vágyak inkább a komfortérzetünket növelik, de nem feltétlenül nélkülözhetetlenek.

Például, a biztonság, a tisztelet és a kommunikáció alapvető szükségletek egy egészséges párkapcsolatban. Ezek hiánya frusztrációt, szorongást, sőt akár bizalomvesztést is okozhat. Ezzel szemben egy luxus nyaralás vagy egy drága ajándék inkább vágy, ami örömet okozhat, de nem feltétlenül befolyásolja a kapcsolat alapjait.

A szükségletek kielégítése elengedhetetlen a kapcsolat stabilitásához és a felek boldogságához.

Amikor megpróbáljuk azonosítani, mire is van valójában szükségünk, érdemes feltenni magunknak a kérdést: „Mi az, ami nélkül nem tudnék hosszú távon boldog lenni ebben a kapcsolatban?” A válasz segít elkülöníteni a valódi szükségleteket a pillanatnyi vágyaktól. Ha pontosan tudjuk, mire van szükségünk, könnyebben és hatékonyabban tudjuk kommunikálni azt a partnerünk felé, bűntudat nélkül.

Ne feledjük, a szükségletek feltárása és kommunikálása nem önzés, hanem a kapcsolat minőségének javítását szolgálja. Ha mindkét fél tisztában van a másik szükségleteivel, nagyobb eséllyel tudják azokat kielégíteni, ami elégedettséghez és mélyebb intimitáshoz vezet.

Az alapvető párkapcsolati szükségletek: a biztonság, a kötődés és az intimitás

A párkapcsolataink alapját három kulcsfontosságú szükséglet képezi: a biztonság, a kötődés és az intimitás. Ha ezek a szükségletek nem elégülnek ki, az frusztrációhoz, elégedetlenséghez és konfliktusokhoz vezethet.

A biztonság azt jelenti, hogy a kapcsolatban érezzük magunkat védve, elfogadva és megbecsülve. Ez magában foglalja a fizikai és érzelmi biztonságot is. Ha valaki nem érzi magát biztonságban, nehezen tud megnyílni és sebezhetővé válni a párja előtt.

A kötődés az a mély érzelmi kapcsolat, ami összeköt minket a partnerünkkel. Ez az érzés adja a tudatot, hogy számíthatunk a másikra, hogy támogat minket, és hogy szeret minket feltétel nélkül. A kötődés erősítése elengedhetetlen a hosszú távú, boldog párkapcsolathoz.

A kielégítő párkapcsolat alapja, hogy mindkét fél képes legyen nyíltan kommunikálni a szükségleteiről, anélkül, hogy bűntudatot érezne.

Az intimitás pedig a fizikai és érzelmi közelséget jelenti. Ez magában foglalja a szexuális intimitást, de sokkal többről van szó. Az érzelmi intimitás azt jelenti, hogy képesek vagyunk megosztani a legmélyebb gondolatainkat, érzéseinket és vágyainkat a partnerünkkel, anélkül, hogy ítélkezéstől tartanánk. Az intimitás építése bizalmat és sebezhetőséget igényel.

Ahhoz, hogy kérni tudjuk, amire vágyunk, először is tisztában kell lennünk azzal, hogy mik is ezek a vágyak. Gondold végig, hogyan nyilvánul meg a biztonság, a kötődés és az intimitás a te életedben, és mit szeretnél ezekből többet vagy másképp a párkapcsolatodban. Ne feledd, a nyílt és őszinte kommunikáció kulcsfontosságú a szükségleteid kielégítéséhez.

A szükségletek kifejezésének nyelvezete: az „én-üzenetek” ereje

A párkapcsolatban felmerülő szükségletek kommunikálása sokszor nehézségekbe ütközik. Gyakran félünk a visszautasítástól, vagy attól, hogy terhet róunk a másikra. Azonban a nyílt és őszinte kommunikáció elengedhetetlen a harmonikus kapcsolathoz. Az „én-üzenetek” alkalmazása kulcsfontosságú abban, hogy igényeinket úgy fejezzük ki, hogy ne hibáztassuk, ne vádoljuk a másikat.

Az „én-üzenetek” felépítése általában a következő:

• Én érzem… (az érzés megnevezése: pl. szomorú, magányos, frusztrált)
• Amikor… (a konkrét helyzet leírása, ami kiváltotta az érzést)
• Mert… (a saját szükséglet megfogalmazása, ami nem teljesül)
• És szeretném… (a kérés megfogalmazása, amire szükségem van)

Például ahelyett, hogy azt mondanánk: „Sosem figyelsz rám!”, ami vádaskodó, fogalmazhatunk így:

Én magányosnak érzem magam, amikor este a telefonodat nyomkodod, mert szükségem van a közös minőségi időre, és szeretném, ha legalább egy órát beszélgetnénk lefekvés előtt.

Ez a megfogalmazás nem a másikat hibáztatja, hanem a saját érzéseinket és szükségleteinket helyezi a középpontba. Az „én-üzenetek” használatával csökkenthetjük a konfliktusok esélyét, és növelhetjük a megértést a párkapcsolatban. Fontos, hogy a kérés konkrét és reális legyen, olyasmi, amit a másik fél képes teljesíteni.

Gyakorlással elsajátítható ez a kommunikációs technika, és jelentősen javíthatja a párkapcsolat minőségét. Ne feledjük, a bűntudatmentes kérés joga mindenkinek jár egy kapcsolatban.

A bűntudat kezelése: miért érdemeljük meg a boldogságot a kapcsolatunkban?

A párkapcsolatban felmerülő szükségletek kimondása sokszor bűntudattal járhat. Érezzük, hogy terheljük a másikat, önzők vagyunk, vagy épp nem vagyunk elég jók ahhoz, hogy megkapjuk, amire vágyunk. Pedig a boldog párkapcsolat alapja éppen az, hogy merjük vállalni a szükségleteinket és kommunikálni azokat.

A bűntudat gyökerei gyakran mélyen, gyerekkorunkban keresendők. Talán azt tanultuk, hogy mások igényeit kell előtérbe helyezni, a sajátjaink pedig másodlagosak. Ezt a mintát visszük tovább a felnőtt kapcsolatainkba is. De ez nem jelenti azt, hogy örökre ebben kell maradnunk!

A boldogságra való jogunk nem kérdés, hanem alapvető emberi szükséglet. És ez a párkapcsolatunkra is igaz.

Ne feledjük, a párkapcsolat két ember szövetsége a boldogságra! A szükségleteink kielégítése nem önzés, hanem a kapcsolat egészségének megőrzése. Ha nem kérjük, amire vágyunk, az frusztrációhoz, elégedetlenséghez vezet, ami hosszú távon a kapcsolat végét is jelentheti.

Hogyan küzdhetünk meg a bűntudattal? Először is, tudatosítsuk magunkban, hogy érdemesek vagyunk a boldogságra. Másodszor, fogalmazzuk meg pontosan, mire van szükségünk, és miért. Harmadszor, kommunikáljunk nyíltan és őszintén a partnerünkkel, de ne vádaskodva. Negyedszer, legyünk empatikusak a partnerünkkel, és hallgassuk meg az ő szempontjait is. Végül, legyünk készek kompromisszumokra, de ne adjuk fel a lényeges szükségleteinket.

A bűntudat legyőzése nem egyszerű feladat, de megéri a befektetett energiát. Egy boldog és kiegyensúlyozott párkapcsolatban mindkét fél érezheti, hogy megkapja, amire vágyik, anélkül, hogy emiatt bűntudatot kellene éreznie.

Az elvárások és a szükségletek: a realitás talaján állva

A párkapcsolatban felmerülő elvárások és szükségletek gyakran összekeverednek, pedig alapvető különbség van köztük. Az elvárások sokszor rejtett, kimondatlan követelmények, melyek csalódáshoz vezethetnek. A szükségletek viszont alapvető emberi igények, melyek kielégítése elengedhetetlen a jólléthez.

A kulcs a tudatosság: fel kell ismernünk saját szükségleteinket, és meg kell tanulnunk azokat nyíltan és őszintén kommunikálni a partnerünk felé.

A bűntudat elkerülése érdekében fontos, hogy a kéréseinket ne követelésként, hanem saját szükségleteink kifejezéseként fogalmazzuk meg. Például ahelyett, hogy azt mondjuk: „Sosem segítesz a házimunkában”, mondhatjuk azt: „Nagyra értékelném, ha többet segítenél a házimunkában, mert így több időm maradna pihenni, amire nagy szükségem van.”

Fontos elfogadni, hogy a partnerünknek is vannak saját szükségletei, és a kompromisszum elengedhetetlen. A kapcsolat akkor működik jól, ha mindkét fél szükségletei kielégülnek, és mindketten érzik, hogy meghallgatják és értékelik őket.

A szükségletek feltérképezése egy folyamat, mely önismeretet és kommunikációs készségeket igényel. Ne féljünk segítséget kérni szakembertől, ha elakadunk.

A partner szükségleteinek megértése: az empátia fejlesztése

Ahhoz, hogy a saját szükségleteinket bűntudat nélkül tudjuk kommunikálni, elengedhetetlen, hogy mélyen megértsük partnerünk szükségleteit is. Ez az empátia fejlesztésével kezdődik. Az empátia nem csupán azt jelenti, hogy tudjuk, a másik mit érez, hanem azt is, hogy átérezzük azt.

Hogyan fejleszthetjük az empátiát? Aktív figyelemmel. Amikor partnerünk beszél, figyeljünk nemcsak a szavaira, hanem a testbeszédére, a hangszínére is. Próbáljunk meg ráhangolódni az ő valóságára, az ő szemszögéből látni a dolgokat.

Gyakran hajlamosak vagyunk a saját gondolatainkra koncentrálni, amikor a másik beszél, ahelyett, hogy valóban meghallgatnánk. Törekedjünk arra, hogy félretegyük a saját véleményünket és ítéleteinket, és valóban jelen legyünk a beszélgetésben.

A valódi empátia azt jelenti, hogy képesek vagyunk belehelyezkedni a másik ember helyzetébe, anélkül, hogy azonnal ítélkeznénk vagy megoldást kínálnánk.

Fontos, hogy kérdéseket tegyünk fel. Ha nem értünk valamit, kérdezzünk rá. Ne feltételezzünk semmit. A kérdések segítenek tisztázni a félreértéseket és mélyebben megérteni partnerünk szándékait és érzéseit.

Az empátia fejlesztése egy folyamat, ami időt és gyakorlást igényel. De a befektetett energia busásan megtérül, hiszen az empátia elmélyíti a kapcsolatot, növeli a bizalmat és segít abban, hogy mindketten biztonságban érezzük magunkat a kapcsolatban.

A kommunikációs stílusok hatása a szükségletek kifejezésére

A kommunikációs stílus nagyban befolyásolja, hogy mennyire hatékonyan tudjuk kifejezni a párkapcsolati szükségleteinket. Az agresszív kommunikáció például, amely a másikat hibáztatja és követelőzik, gyakran ellenállást vált ki, és nem vezet a szükségletek kielégítéséhez. Ezzel szemben a passzív kommunikáció, amikor elnyomjuk saját igényeinket a béke kedvéért, hosszú távon frusztrációhoz és elégedetlenséghez vezet.

Az asszertív kommunikáció az, ami a leginkább elősegíti a szükségletek tiszta és hatékony kifejezését. Ez magában foglalja, hogy nyíltan és őszintén elmondjuk, mit szeretnénk, anélkül, hogy másokat hibáztatnánk vagy bántanánk.

Az asszertív kommunikáció kulcsa az „én” üzenetek használata. Például ahelyett, hogy azt mondanánk: „Soha nem segítesz a házimunkában!”, mondjuk inkább: „Én úgy érzem, hogy egyedül vagyok a házimunkával, és szükségem lenne a segítségedre.”

A kommunikációs stílusunk tudatos fejlesztése sokat segíthet abban, hogy a párkapcsolatunkban a szükségleteinket bűntudat nélkül tudjuk kommunikálni. A gyakorlás és a türelem elengedhetetlenek ahhoz, hogy elsajátítsuk az asszertív kommunikációt, és ezáltal mélyebb és kielégítőbb kapcsolatot építsünk.

A konfliktusok kezelése: a szükségleteink érvényesítése vita közben

A konfliktusok kezelése során kulcsfontosságú, hogy érvényesítsük saját szükségleteinket anélkül, hogy a vita elmérgesedne. Ez nem jelenti azt, hogy agresszíven kell fellépnünk, hanem azt, hogy világosan és érthetően kommunikáljuk, mire van szükségünk a kapcsolatban.

Gyakran elkövetett hiba, hogy a vádaskodásra és hibáztatásra fókuszálunk. Ehelyett próbáljunk meg én-üzeneteket használni. Például: „Szükségem van arra, hogy többet hallgass meg, amikor a munkámról beszélek, mert úgy érzem, nem vagyok fontos neked” ahelyett, hogy „Soha nem figyelsz rám!”.

A szükségleteink érvényesítése nem egoizmus, hanem a kapcsolat egészségének megőrzése.

Néhány tipp a hatékony kommunikációhoz vita közben:

• Maradjunk nyugodtak: A feszültség növekedésével nehezebb racionálisan gondolkodni.
• Hallgassuk meg a másikat: Próbáljuk meg megérteni a partnerünk szempontjait is.
• Keressünk kompromisszumokat: A cél nem a győzelem, hanem a közös megoldás.
• Fogalmazzunk világosan: Kerüljük a homályos megfogalmazásokat, amelyek félreértésekhez vezethetnek.

Ne feledjük, hogy a konfliktusok a kapcsolat természetes velejárói. Az, ahogyan kezeljük őket, határozza meg a kapcsolat minőségét. Ha nehézségeink vannak a szükségleteink érvényesítésével, érdemes lehet párterápiát igénybe venni, ahol szakember segíthet a hatékony kommunikációs technikák elsajátításában.

Az önismeret is elengedhetetlen. Tudnunk kell, hogy mire van szükségünk, és miért. Ha tisztában vagyunk a saját igényeinkkel, könnyebben tudjuk azokat kommunikálni a partnerünk felé.

A szükségletek kielégítésének alternatív módjai: a kompromisszum szerepe

A párkapcsolatban felmerülő szükségletek kielégítése nem mindig egyszerű, és nem mindig lehetséges pontosan úgy, ahogy azt elképzeltük. Ilyenkor jön képbe a kompromisszum, ami elengedhetetlen a hosszú távú harmónia megteremtéséhez.

A kompromisszum nem feltétlenül jelenti azt, hogy lemondunk a szükségleteinkről, hanem inkább azt, hogy alternatív megoldásokat keresünk. Például, ha a partnered nem szeret sokat társaságba járni, de neked ez fontos, megegyezhettek abban, hogy havonta egyszer elmentek egy közös eseményre, a többi alkalommal pedig te a barátaiddal találkozol.

A kompromisszum lényege, hogy mindkét fél enged valamennyit az igényeiből, hogy a kapcsolat egésze profitáljon belőle.

A sikeres kompromisszum érdekében:

• Kommunikálj nyíltan és őszintén a szükségleteidről és a kompromisszumkészségedről.
• Hallgasd meg a partnered szempontjait és igényeit.
• Keressetek kreatív megoldásokat, amelyek mindkettőtök számára elfogadhatók.
• Ne ragaszkodj mereven az eredeti elképzeléseidhez.

A kompromisszum nem szabad, hogy áldozattá váljon. Ha úgy érzed, hogy folyamatosan te engedsz, és a partnered sosem, az a kapcsolat egyensúlyának felborulásához vezethet. Ebben az esetben érdemes szakember segítségét kérni, hogy megtaláljátok a megfelelő egyensúlyt.

A párkapcsolati szerződés: a közös szabályok megalkotása a szükségletek mentén

A párkapcsolati szerződés egy dinamikus megállapodás, ami segít a feleknek tisztázni a szükségleteiket és elvárásaikat. Nem egy merev dokumentum, hanem egy folyamatosan fejlődő iránymutatás, amely tükrözi a kapcsolat változásait.

A szerződés megalkotása során a hangsúly a nyílt kommunikáción van. Beszéljétek meg, mik azok a dolgok, amik fontosak számotokra a kapcsolatban: érzelmi biztonság, intimitás, támogatás, közös időtöltés stb. Ne féljetek konkrétak lenni!

A párkapcsolati szerződés nem a korlátozásról, hanem a biztonság megteremtéséről szól.

A szerződésnek tartalmaznia kell:

• A szükségletek feltérképezését: Mindkét fél írja le, mire van szüksége ahhoz, hogy boldog és elégedett legyen a kapcsolatban.
• A felelősségek megosztását: Ki mit vállal a kapcsolat működtetésében?
• A konfliktuskezelési stratégiát: Hogyan kezelitek a nézeteltéréseket?
• A felülvizsgálati időpontokat: Mikor ültök le újra, hogy megbeszéljétek, mi működik és mi nem?

A bűntudatmentes kérés kulcsfontosságú. Ha valamire szükséged van, ne érezd rosszul magad amiatt, hogy kéred. A partnerednek nem kell gondolatolvasónak lennie. Minél egyértelműbben fogalmazod meg a szükségleteidet, annál nagyobb az esélye, hogy megkapod őket.

A szerződés nem garancia a tökéletes kapcsolatra, de segít a feleknek megérteni egymást és tudatosan építeni a kapcsolatot. A közös megegyezésen alapuló szabályok csökkentik a félreértéseket és növelik a biztonságérzetet.

A nem verbális kommunikáció szerepe a szükségletek kifejezésében

A párkapcsolatban a nem verbális kommunikáció kulcsszerepet játszik a szükségleteink kifejezésében. Gyakran a szavaknál többet mondanak a testbeszédünk, arckifejezéseink és hangszínünk.

Ha például szeretnénk több figyelmet kapni, de nem mondjuk ki direktben, a csalódottságunkat tükröző arckifejezés, a lehajtott fej vagy a halkabb hangnem jelezheti a partnerünknek, hogy valami hiányzik.

Ugyanakkor fontos, hogy a nem verbális jelzéseink összhangban legyenek a verbális kommunikációnkkal. Ha azt mondjuk, hogy minden rendben van, miközben a testünk mást üzen, az zavart kelthet a partnerünkben.

A tudatos nem verbális kommunikáció segíthet abban, hogy a szükségleteinket finoman, mégis egyértelműen közvetítsük, elkerülve a közvetlen konfrontációt.

Érdemes odafigyelni a partnerünk nem verbális jelzéseire is. Ha például azt látjuk, hogy a partnerünk feszült vagy visszahúzódó, akkor lehet, hogy valamilyen szükséglete nincs kielégítve, még akkor is, ha ezt nem mondja ki.

A testi kontaktus is egy fontos formája a nem verbális kommunikációnak. Egy ölelés, egy kézfogás vagy egy gyengéd érintés kifejezheti a szeretetet, a támogatást és a közelséget, ami alapvető szükséglet egy párkapcsolatban.

A szemkontaktus fenntartása is fontos. A szemkontaktus mutatja, hogy figyelünk a partnerünkre és érdeklődünk iránta.

A szükségletek változása az idő múlásával: a kapcsolat dinamikája

A párkapcsolatok természetes velejárója, hogy az egyéni és a közös szükségletek az idő múlásával változnak. Ami kezdetben kielégítő volt, az később már kevésnek bizonyulhat. Ez nem feltétlenül jelenti a kapcsolat végét, hanem egy lehetőséget a fejlődésre és a mélyebb megértésre.

Az elvárások és igények változása összefügghet a karrierrel, a családi helyzettel, az egészséggel, vagy éppen a személyiség fejlődésével. Például, egy kisgyermekes szülőnek teljesen más igényei vannak, mint egy nyugdíjas párnak. A kommunikáció kulcsfontosságú abban, hogy ezek a változások ne okozzanak feszültséget.

A nyílt és őszinte beszélgetés arról, hogy mire van szükségünk, és meghallgatni a partnerünk igényeit, elengedhetetlen a hosszú távú harmónia megőrzéséhez.

Ahelyett, hogy elvárnánk, hogy a partnerünk automatikusan tudja, mire vágyunk, érdemes konkrétan megfogalmazni a szükségleteinket. Ez lehet több minőségi idő, több segítség a házimunkában, vagy éppen több érzelmi támogatás.

Azonban fontos szem előtt tartani, hogy a szükségletek változása nem mindig lineáris. Lehetnek időszakok, amikor az egyik félnek több figyelemre van szüksége, míg máskor a másik félnek. A rugalmasság és az alkalmazkodóképesség segít abban, hogy a kapcsolat dinamikusan tudjon reagálni ezekre a változásokra.

Szakember segítsége: mikor érdemes párterápiát igénybe venni?

A párkapcsolati szükségletek felismerése és kommunikálása kulcsfontosságú, de néha a helyzet túlnő rajtunk. Ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni.

A párterápia segíthet objektív szemszögből feltárni a problémákat, és új kommunikációs stratégiákat taníthat. Különösen ajánlott, ha:

• A kommunikáció elakadt, állandóak a viták, és nem sikerül kompromisszumot találni.
• Bizalomvesztés történt (például megcsalás).
• Élethelyzeti változások (pl. gyermek születése, munkahelyváltás, költözés) komoly feszültséget okoznak.
• Egyik vagy mindkét fél úgy érzi, hogy a párkapcsolati szükségletei tartósan nincsenek kielégítve.

A párterápia nem a kapcsolat megmentéséről szól mindenáron, hanem arról, hogy a felek tisztábban lássanak, és meghozzák a számukra legmegfelelőbb döntést.

Ne várjunk addig, amíg a helyzet tarthatatlanná válik. A korai segítségkérés növeli a siker esélyét. A terapeuta segíthet abban is, hogy bűntudat nélkül tudjuk képviselni a saját szükségleteinket.