A halogatás mindannyiunk életében jelen van, kisebb vagy nagyobb mértékben. Gyakran érezzük úgy, hogy a fontos feladatok helyett valami mással kell foglalkoznunk, ami azonnal kielégítőbbnek tűnik. Ennek hátterében bonyolult pszichológiai mechanizmusok állnak. A halogatás nem pusztán lustaság, hanem sokkal inkább a félelem, a szorongás és a perfekcionizmus megnyilvánulása.

A produktivitás növelése nem csak a több elvégzett feladatot jelenti, hanem a jobb életminőséget és a kevesebb stresszt is. Ha képesek vagyunk hatékonyan kezelni az időnket és a feladatainkat, akkor több időnk marad a számunkra fontos dolgokra, legyen az a család, a hobbi vagy a pihenés.

A halogatás egy olyan viselkedés, amellyel elkerüljük a kellemetlen érzéseket, azonban hosszú távon ez a stratégia csak ront a helyzeten.

A halogatás leggyakoribb kiváltó okai közé tartozik a feladat komplexitása, az unalom és a motiváció hiánya. Sokszor úgy érezzük, hogy a feladat túl nagy falat, és nem tudjuk, hol kezdjük el. Máskor egyszerűen csak nem érezzük magunkat motiváltnak ahhoz, hogy elvégezzük a feladatot. A perfekcionizmus is jelentős szerepet játszik a halogatásban, hiszen a tökéletességre való törekvés bénító hatással lehet.

A produktivitás növelésének kulcsa a tudatosság és a megfelelő technikák alkalmazása. Fontos, hogy tisztában legyünk a saját gyengeségeinkkel és erősségeinkkel, és ennek megfelelően alakítsuk ki a stratégiánkat. A cél nem a tökéletesség, hanem a folyamatos fejlődés és a hatékonyság.

A következőkben bemutatunk 10 bizonyított pszichológiai technikát, amelyek segítségével legyőzheted a halogatást és növelheted a produktivitásodat. Ezek a technikák segítenek abban, hogy jobban megértsd a saját viselkedésedet, és hatékonyabb stratégiákat alkalmazz a feladatok elvégzéséhez.

1. A „Miért csinálom?” kérdés ereje: Az értékalapú motiváció feltárása

A halogatás gyakran abból fakad, hogy nem látjuk a feladat valódi értelmét. Egyszerűen szólva, nem tudjuk, miért kell megcsinálnunk. Ez a „Miért csinálom?” kérdés az értékalapú motiváció kulcsa. Ha nem tudjuk megválaszolni, a feladat motiválatlanná válik, és könnyen elhalasztjuk.

Az értékalapú motiváció azt jelenti, hogy a feladat összhangban van a személyes értékeinkkel. Ha egy feladat kapcsolódik ahhoz, ami fontos számunkra, sokkal nagyobb valószínűséggel fogjuk elvégezni. Például, ha az egészség fontos érték számodra, könnyebben motiválod magad a rendszeres testmozgásra.

Hogyan találjuk meg a „Miért”-et? Kezdd azzal, hogy átgondolod a személyes értékeidet. Mik azok a dolgok, amik igazán fontosak számodra az életben? Ezek lehetnek a család, a karrier, a tanulás, a kreativitás, a szabadság, vagy bármi más.

Ezután vizsgáld meg a halogatott feladatot. Hogyan kapcsolódik ez a feladat a te értékeidhez? Ha nem látod a közvetlen kapcsolatot, próbálj meg kreatívabban gondolkodni. Például, ha egy unalmas adminisztratív feladatot halogatsz, gondolj arra, hogy a feladat elvégzése hozzájárul a céged hatékony működéséhez, ami pedig lehetővé teszi, hogy a kollégáid a kreatívabb és érdekesebb feladatokra koncentráljanak. Ezáltal közvetve a te kreativitásodat is támogatja.

Az értékalapú motiváció nem arról szól, hogy szeressük a feladatot, hanem arról, hogy megértsük a feladat jelentőségét a számunkra fontos dolgok szempontjából.

Néha a „Miért” nem egyértelmű. Ilyenkor segíthet, ha felosztjuk a feladatot kisebb, kezelhetőbb részekre, és minden egyes részhez megtaláljuk a saját „Miért”-jét. Például, egy nagy projektet feloszthatunk kisebb feladatokra, és minden egyes feladathoz kapcsolhatunk egy konkrét célt vagy értéket.

Ne feledd, hogy a motiváció dinamikus. Idővel a prioritásaink és értékeink változhatnak, ezért időnként érdemes újraértékelni a feladatainkhoz való viszonyunkat. Ha egy feladat már nem kapcsolódik a jelenlegi értékeinkhez, lehet, hogy érdemes delegálni, átütemezni, vagy akár teljesen elhagyni.

2. A Pomodoro technika: Időgazdálkodás és fókuszálás 25 perces blokkokban

A Pomodoro Technika egy időgazdálkodási módszer, amely segít a halogatás leküzdésében és a produktivitás növelésében azáltal, hogy a munkát rövid, fókuszált szakaszokra osztja. Francesco Cirillo fejlesztette ki az 1980-as években, és azóta is népszerű módszer maradt.

A technika lényege egyszerű: dolgozz 25 percig megszakítás nélkül egy feladaton, majd tarts 5 perc szünetet. Ezt az egy ciklust nevezzük „Pomodorónak”. 4 Pomodoro után tarts egy hosszabb, 20-30 perces szünetet.

A Pomodoro Technika alapja a fókuszált munka és a rendszeres szünetek váltakozása, ami segít fenntartani a koncentrációt és elkerülni a kiégést.

Miért működik ez a módszer? Több oka is van:

• Rövid időtartamok: A 25 perces szakaszok kevésbé ijesztőek, mint egy egész napos feladat, így könnyebb elkezdeni a munkát.
• Fókuszált figyelem: A megszakítás nélküli munka segít elmélyülni a feladatban és növeli a hatékonyságot.
• Rendszeres szünetek: A szünetek lehetővé teszik az agy számára, hogy pihenjen és regenerálódjon, ami javítja a koncentrációt a következő szakaszban.
• Haladás nyomon követése: A Pomodorók számolása vizuális megerősítést ad a haladásról, ami motiváló lehet.

Hogyan alkalmazhatod a Pomodoro Technikát?

1. Válassz egy elvégzendő feladatot.
2. Állíts be egy időzítőt 25 percre.
3. Dolgozz a feladaton, amíg az időzítő le nem jár.
4. Tarts egy 5 perces szünetet.
5. Ismételd meg a 2-4. lépéseket 4 alkalommal.
6. Tarts egy hosszabb, 20-30 perces szünetet.

Tipp: Fontos, hogy a 25 perces szakaszokban teljesen kizárj minden zavaró tényezőt, például a közösségi médiát, az e-maileket és a telefonhívásokat. A szünetekben pedig állj fel az asztaltól, mozogj egy kicsit, vagy csinálj valami olyat, ami kikapcsol.

A Pomodoro Technika egy rugalmas módszer, amelyet a saját igényeidhez igazíthatsz. Kísérletezz a különböző időtartamokkal, és találd meg azt, ami a legjobban működik számodra.

3. A „Kétperces szabály”: A halogatás legyőzése apró lépésekkel

A „Kétperces szabály” egy rendkívül hatékony pszichológiai technika a halogatás legyőzésére és a produktivitás növelésére. Az alapelve egyszerű: ha egy feladat kevesebb, mint két percig tart, azonnal végezd el. Ez a módszer a halogatás pszichológiai akadályait hivatott áthidalni.

Miért működik ez? A halogatás gyakran abból fakad, hogy a feladat túl nagynak, ijesztőnek tűnik. A „Kétperces szabály” ezt a problémát azzal oldja meg, hogy a feladatot apró, könnyen teljesíthető lépésekre bontja. Ahelyett, hogy a teljes feladatot néznéd, csak a legkisebb, leggyorsabb részére koncentrálsz.

Az apró győzelmek motiválóak.

Például, ahelyett, hogy „megírom a jelentést” feladatot tűznéd ki, kezdd azzal, hogy „megnyitom a dokumentumot” (kevesebb, mint két perc). Ha elkezded, valószínűbb, hogy folytatod is. Egy másik példa: ahelyett, hogy „elmosogatok”, kezdd azzal, hogy „leöblítem a tányért” (kevesebb, mint két perc). Ez a kezdeti lendület gyakran elegendő ahhoz, hogy a teljes feladatot elvégezd.

A „Kétperces szabály” nem csak a feladatok elindításában segít, hanem segít a jó szokások kialakításában is. Ha egy új szokást szeretnél kialakítani, kezdd azzal, hogy napi két percet szánsz rá. Például, ha többet szeretnél olvasni, kezdd azzal, hogy minden nap két percig olvasol. Ez a kis lépés segít leküzdeni a kezdeti ellenállást, és a szokás fokozatosan beépül a mindennapi rutinodba.

A szabály alkalmazása nem igényel különösebb tervezést vagy előkészületet. Bármikor, bárhol alkalmazhatod. Észreveszel valamit, ami kevesebb, mint két percig tart? Csináld meg azonnal! Ezzel a módszerrel rengeteg apró feladatot kipipálhatsz a nap folyamán, ami hosszú távon jelentős eredményekhez vezethet.

4. A „Svájci sajt módszer”: A nagy feladatok felszeletelése kisebb, kezelhető darabokra

A „Svájci sajt módszer” egy rendkívül hatékony pszichológiai technika a halogatás leküzdésére és a produktivitás növelésére. Lényege, hogy a nagy, ijesztő feladatokat kisebb, könnyebben kezelhető darabokra bontjuk. Képzelj el egy nagy, tömör sajttömböt, ami első ránézésre leküzdhetetlennek tűnik. Ezzel szemben, egy svájci sajt tele van lyukakkal, azaz kisebb, könnyebben megemészthető részekkel.

A halogatás gyakran abból fakad, hogy a feladat túl nagynak és bonyolultnak tűnik. Ez bénító hatással lehet ránk, és inkább elkerüljük ahelyett, hogy belekezdenénk. A Svájci sajt módszer éppen ezt a bénító hatást oldja fel. Ahelyett, hogy a teljes feladatra koncentrálnánk, kisebb, konkrét lépéseket határozunk meg.

Például, ha egy nagydolgozatot kell megírnod, ne a teljes dolgozatra gondolj egyszerre. Inkább bontsd le a feladatot a következőkre:

• Téma választása
• Kutatás
• Vázlat készítése
• Bevezetés megírása
• Első szakasz megírása
• Második szakasz megírása
• Összegzés megírása
• Hivatkozások ellenőrzése
• Átolvasás és javítás

Minden egyes lépés sokkal kevésbé ijesztő, mint a teljes nagydolgozat. A kis győzelmek motiválóak, és lendületet adnak a következő lépéshez. Ráadásul, ha egy-egy kisebb részfeladattal foglalkozunk, könnyebben tudunk koncentrálni és hatékonyabban dolgozni.

A Svájci sajt módszer abban segít, hogy a félelmetes hegyet apró, könnyen megmászható lépcsőkké alakítsuk.

A módszer alkalmazásakor lényeges, hogy reális célokat tűzzünk ki magunk elé. Ne próbáljunk meg túl sok „lyukat” vágni a sajtba egyszerre. Inkább kisebb, de rendszeres lépésekkel haladjunk. Ezáltal elkerülhetjük a kiégést és fenntarthatjuk a motivációnkat.

Ne feledd: a lényeg, hogy elindulj! A Svájci sajt módszerrel a legnehezebb feladatok is kezelhetővé válnak, és a halogatás helyett a produktivitás kerül előtérbe.

5. A „Ha… akkor…” tervezés: A halogatás előrejelzése és kezelése

A „Ha… akkor…” tervezés egy egyszerű, de rendkívül hatékony technika a halogatás leküzdésére. A lényege, hogy előre megtervezzük a válaszainkat a potenciális akadályokra, melyek a feladat elvégzését hátráltathatják.

Gyakran azért halogatunk, mert a feladat során felmerülő nehézségek váratlanul érnek, és nem tudjuk, hogyan kezeljük őket. A „Ha… akkor…” tervezés elősegíti a proaktív gondolkodást, és felkészít minket a kihívásokra.

A módszer lényege, hogy megfogalmazunk konkrét „Ha” állításokat, amelyek leírják a potenciális akadályokat, majd „akkor” állításokkal válaszolunk ezekre, meghatározva a teendőket.

Például:

• Ha úgy érzem, hogy túl fáradt vagyok a feladathoz, akkor 15 percet szundítok, majd nekiállok.
• Ha elkezdek más dolgokon gondolkodni a feladat közben, akkor azonnal visszaterem a figyelmemet a feladatra.
• Ha úgy érzem, hogy nem tudom, hogyan kezdjek hozzá, akkor felosztom a feladatot kisebb, kezelhetőbb részekre.

A „Ha… akkor…” tervezés segít abban, hogy automatizáljuk a reakcióinkat a kihívásokra. Minél több ilyen tervet készítünk, annál kevésbé valószínű, hogy a halogatás győzedelmeskedik. A konkrét tervek kialakítása sokkal hatékonyabb, mint a homályos elhatározások.

Ne feledjük, hogy a terveknek reálisnak és megvalósíthatónak kell lenniük. Ha túl ambiciózus terveket készítünk, az épp az ellenkező hatást válthatja ki, és még inkább elkedvetleníthet.

6. A „Fókuszált idő blokkok”: Naptár alapú produktivitás növelés

A „Fókuszált idő blokkok” egy naptár alapú produktivitás növelő technika, amely a halogatás leküzdésében is hatékony eszköz lehet. Lényege, hogy a napodat előre megtervezed, és konkrét időszakokat szánsz meghatározott feladatokra. Ez a módszer segít abban, hogy tudatosabban gazdálkodj az időddel, és elkerüld a spontán, nem hatékony tevékenységeket.

A technika alkalmazása során először is határozd meg a prioritásaidat. Melyek azok a feladatok, amelyek a legnagyobb hatással vannak a céljaid elérésére? Ezeket a feladatokat helyezd előtérbe a naptáradban. Aztán osszd fel a napodat időblokkokra. Egy blokk lehet 30 perc, 1 óra, vagy akár 2 óra hosszú, attól függően, hogy mennyi időre van szükséged egy adott feladat elvégzéséhez. Fontos, hogy ezeket az időblokkokat konkrét feladatokhoz rendeld hozzá. Például: 9:00-10:00 – e-mailek megválaszolása; 10:00-12:00 – projektjelentés írása.

A „Fókuszált idő blokkok” módszer lényege, hogy a naptárad nem csak az emlékeztetőid helye, hanem a produktív munkavégzésed központja.

A tervezés során légy realista. Ne próbálj meg túl sok feladatot bezsúfolni egy napba, mert ez csak frusztrációhoz és a halogatás újbóli megjelenéséhez vezethet. Számolj be a váratlan eseményekkel is, és hagyj magadnak némi rugalmasságot. Ha egy blokkban nem sikerül befejezned egy feladatot, ne ess kétségbe, egyszerűen told el a következő blokkba.

A „Fókuszált idő blokkok” technika hatékonyságát tovább növelheted, ha kikapcsolod a zavaró tényezőket az adott időblokkban. Kapcsold ki az értesítéseket a telefonodon és a számítógépeden, és szólj a környezetedben lévőknek, hogy ne zavarjanak. Ha szükséges, használj zajszűrő fejhallgatót, vagy keress egy csendes helyet a munkavégzéshez. Tartsd magad a naptáradhoz. Ez eleinte nehéz lehet, de minél következetesebb vagy, annál könnyebben alakul ki a szokás. Ne engedj a kísértésnek, hogy eltérj a tervtől, hacsak nem valamilyen sürgős és fontos dologról van szó.

A „Fókuszált idő blokkok” nem csak a munkahelyen, hanem a magánéletben is alkalmazható. Használhatod a szabadidőd beosztására, a hobbidra szánt idő tervezésére, vagy akár a házimunkák elvégzésére is. A lényeg, hogy tudatosan gazdálkodj az időddel, és ne hagyd, hogy a halogatás átvegye az irányítást.

7. A „Vonzó torzítás” alkalmazása: A feladatok élvezetesebbé tétele

A „vonzó torzítás” egy pszichológiai jelenség, mely szerint az emberek hajlamosak a dolgokat vonzóbbnak látni, ha azok valamilyen módon élvezetesek vagy jutalmazóak. Ezt a technikát alkalmazva a halogatás ellen, átalakíthatjuk a kevésbé kedvelt feladatainkat úgy, hogy azok valamilyen módon kellemesebbé váljanak.

Hogyan alkalmazhatjuk ezt a gyakorlatban? Néhány módszer:

• Társítsd kedvelt tevékenységgel: Hallgass zenét, podcastot vagy hangoskönyvet a feladat elvégzése közben. Ez különösen hatásos lehet monoton vagy ismétlődő feladatoknál.
• Jutalmazd meg magad: Határozz meg egy kisebb jutalmat minden elvégzett részfeladat után. Lehet ez egy rövid szünet, egy csésze kávé, vagy akár egy kedvenc videó megnézése.
• Alakítsd játékká: Használj gamifikációs technikákat. Állíts be időkorlátokat, versenyezz magaddal (vagy másokkal), és gyűjts pontokat minden elvégzett feladat után.
• Változtass a környezeten: Néha már az is segíthet, ha más környezetben végzed a feladatot. Próbálj ki egy kávézót, parkot vagy egy másik szobát a lakásban.

A lényeg, hogy keress olyan elemeket, amik örömet okoznak, és építsd be azokat a feladatvégzés folyamatába.

Például, ha utálod a takarítást, kapcsold be a kedvenc zenéidet, táncolj takarítás közben, és jutalmazd meg magad egy finom vacsorával, amikor végeztél. Ha nehezedre esik a tanulás, alakíts ki egy tanulócsoportot, ahol együtt tanulhattok a barátaiddal, és megbeszélhetitek a tananyagot. A lényeg, hogy a feladat ne csak egy kötelezettség legyen, hanem valami, amihez valamilyen pozitív élmény is kapcsolódik.

Az „vonzó torzítás” technikája nem azt jelenti, hogy teljesen elkerüljük a kellemetlen feladatokat, hanem azt, hogy megpróbáljuk a lehető legélvezetesebbé tenni azokat. Ha sikerül ezt elérnünk, sokkal könnyebben fogjuk leküzdeni a halogatást, és hatékonyabban fogunk dolgozni.

8. A „Pozitív megerősítés”: Jutalomrendszer kialakítása a produktivitásért

A pozitív megerősítés ereje abban rejlik, hogy motivál a kívánt viselkedés ismétlésére. A halogatás elleni harcban ez azt jelenti, hogy jutalmazd magad, amikor sikerül legyőznöd a kísértést, és elvégzel egy feladatot.

A jutalomrendszer kialakítása során fontos, hogy a jutalmak arányban álljanak az elvégzett munka mennyiségével és nehézségével. Egy apróbb feladat után egy kis szünet, egy kávé, vagy egy rövid séta is elegendő lehet.

A nagyobb, komplexebb feladatok elvégzése után viszont érdemes nagyobb jutalmat adni magadnak. Ez lehet egy kedvenc étel, egy mozi, vagy akár egy új könyv is.

A lényeg, hogy a jutalom legyen valami, amit valóban élvezel, és ami motivál a jövőbeli feladatok elvégzésére is.

A jutalomrendszer kialakításakor fontos, hogy konzisztens legyél. Ha megszeged a saját szabályaidat, a rendszer hatékonysága jelentősen csökken.

Érdemes nyilvántartást vezetni a feladatokról és a hozzájuk rendelt jutalmakról. Ez segíthet abban, hogy átláthatóbbá tedd a rendszert, és könnyebben követhesd a haladásodat. Ezt megteheted egy egyszerű papíron, de használhatsz erre specializált alkalmazásokat is.

Például:

• Ha megírok egy bekezdést a szakdolgozatomból, megnézhetek egy részt a kedvenc sorozatombol.
• Ha kitakarítom a lakást, rendelhetek egy pizzát.
• Ha befejezem a heti jelentést, elmehetek a barátaimmal sörözni.

A jutalmaknak nem feltétlenül kell anyagi jellegűnek lenniük. Lehetnek élmények, idő, vagy akár elismerés is. Fontos, hogy a jutalom személyre szabott legyen, és igazodjon az egyéni preferenciáidhoz.

9. A „Környezeti kontroll”: A zavaró tényezők minimalizálása a hatékony munkavégzésért

A halogatás leküzdésének és a produktivitás növelésének egyik kulcsa a környezeti kontroll. Ez azt jelenti, hogy aktívan alakítjuk a környezetünket úgy, hogy az támogassa a munkánkat, és minimalizálja a zavaró tényezőket. Sokszor nem is gondolunk bele, de a környezetünk jelentős mértékben befolyásolja a koncentrációnkat és a motivációnkat.

Az első lépés a zavaró tényezők azonosítása. Gondoljuk végig, mi az, ami elvonja a figyelmünket munka közben. Lehet ez a közösségi média, a zajos környezet, a rendetlenség az asztalon, vagy a folyamatos értesítések a telefonunkon.

A sikeres környezeti kontroll alapja a tudatosság: ismerjük fel, mi az, ami gátol minket a hatékony munkavégzésben.

A következő lépés a zavaró tényezők minimalizálása vagy megszüntetése. Ez többféleképpen is megvalósítható:

• Kapcsoljuk ki az értesítéseket a telefonunkon és a számítógépünkön.
• Használjunk zajszűrő fejhallgatót, ha zajos a környezet.
• Takarítsuk le az asztalunkat és rendezzük el a dolgainkat.
• Helyezzük a telefont egy másik szobába, vagy legalábbis távol a látóterünktől.
• Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek blokkolják a közösségi média oldalakat és más zavaró webhelyeket.

Fontos, hogy tudatosan alakítsuk ki a munkaterületünket. Legyen az egy csendes sarok a lakásban, egy iroda, vagy akár egy kávézó, a lényeg, hogy olyan hely legyen, ahol nyugodtan tudunk dolgozni. A megfelelő világítás és a kényelmes szék szintén hozzájárulnak a produktivitáshoz.

A környezeti kontroll nem csak a fizikai környezetre vonatkozik. A digitális környezetünk is fontos. Rendszerezzük a fájljainkat, töröljük a felesleges programokat és alkalmazásokat, és tartsuk tisztán a postaládánkat. Egy rendezett digitális környezet segít abban, hogy könnyebben megtaláljuk, amire szükségünk van, és ne vonja el a figyelmünket a káosz.

10. A „Tudatos jelenlét” (Mindfulness): A figyelem fejlesztése és a stressz csökkentése a produktivitás érdekében

A „tudatos jelenlét” (mindfulness) egy pszichológiai technika, amely a jelen pillanatra való összpontosítást és a gondolatok, érzések ítélkezés nélküli elfogadását jelenti. Gyakran alkalmazzák a stressz csökkentésére és a koncentráció javítására, de a produktivitás növelésében is kulcsszerepet játszhat.

A halogatás gyakran a szorongás és a félelem elkerülésének egy formája. A mindfulness segíthet abban, hogy tudatosabbá váljunk ezekre az érzésekre, és ne próbáljuk meg elnyomni őket. Ehelyett elfogadhatjuk őket, és megtanulhatjuk, hogyan kezeljük őket konstruktív módon, így csökkentve a halogatás kísértését.

A mindfulness gyakorlatok, mint például a meditáció, segítenek lecsendesíteni az elmét és csökkenteni a mentális zajt. Ezáltal jobban tudunk fókuszálni a feladatainkra, és kevésbé vonják el a figyelmünket a külső ingerek vagy a belső gondolatok.

A mindfulness lényege, hogy ne a jövőn aggódjunk, se a múlton rágódjunk, hanem a jelen pillanatban legyünk jelen teljes figyelmünkkel.

A mindfulness a produktivitás szempontjából a következőkben segít:

• Fókusz növelése: A tudatos jelenlét gyakorlása segít abban, hogy jobban tudjunk koncentrálni a feladatainkra, és kevésbé vonják el a figyelmünket a zavaró tényezők.
• Stressz csökkentése: A mindfulness segít kezelni a stresszt és a szorongást, ami gyakran a halogatás kiváltó oka.
• Öntudatosság fejlesztése: A tudatos jelenlét gyakorlása segít abban, hogy jobban megértsük a saját gondolatainkat, érzéseinket és viselkedésünket, ami lehetővé teszi, hogy hatékonyabban kezeljük a halogatást.
• Döntéshozatal javítása: A mindfulness segít abban, hogy racionálisabb és átgondoltabb döntéseket hozzunk, ami fontos a produktivitás szempontjából.

A mindfulness gyakorlásához nem feltétlenül van szükség bonyolult technikákra. Egyszerű dolgokkal is kezdhetjük, mint például a tudatos légzés, a testtudatosság vagy a tudatos étkezés. Fontos, hogy rendszeresen gyakoroljunk, még ha csak néhány percet is naponta.

Példa: Egy munkahelyi feladat előtt szánjunk néhány percet arra, hogy tudatosan lélegezzünk. Figyeljük meg a levegő áramlását a testünkben, és próbáljunk meg minden mást kizárni a tudatunkból. Ez segíthet abban, hogy nyugodtabban és fókuszáltabban kezdjünk bele a feladatba.

A mindfulness nem egy csodaszer, de rendszeres gyakorlással jelentősen javíthatja a koncentrációnkat, csökkentheti a stresszt és növelheti a produktivitásunkat.