A klímaváltozás korában egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események, melyek komoly kihívást jelentenek a kertészet számára. A heves viharok, a hirtelen lezúduló jégeső, a tartós aszály és a váratlan fagyok mind-mind károkat okozhatnak a növényekben, veszélyeztetve a termést és a kertek szépségét.
A viharok nemcsak a növények törését okozhatják, hanem a talajt is erodálhatják, a gyökereket pedig kitéphetik. A fagyok a növények sejtjeinek károsodásához vezethetnek, különösen a fiatal hajtások és a virágok esetében. Az aszály pedig a növények kiszáradását és elhalását idézheti elő. Ezért a kertészeknek és gazdálkodóknak egyre inkább olyan növényeket kell választaniuk, amelyek képesek ellenállni ezeknek a szélsőséges körülményeknek.
A szélsőséges időjárás okozta károk minimalizálása érdekében elengedhetetlen a megfelelő fajtaválasztás és a gondos ápolás.
A megoldás a vihar- és fagytűrő növények telepítésében rejlik. Ezek a növények speciális tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy túléljék a nehéz körülményeket. Ilyen tulajdonság lehet például a mélyre hatoló gyökérzet, a rugalmas ágak, a vastag kéreg vagy a fagyálló sejtek. A dísznövények esetében a strapabíróság mellett a szépség is fontos szempont, míg a haszonnövényeknél a bőséges termés elérése a cél a kedvezőtlen körülmények ellenére is. A jövő kertjeinek és gazdaságainak a kulcsa a megfelelő fajták kiválasztásában és a fenntartható gazdálkodási módszerek alkalmazásában rejlik.
A vihar- és fagytűrő növények kiválasztásának fontossága
A vihar- és fagytűrő növények kiválasztása kulcsfontosságú, ha hosszú távon szeretnénk élvezni kertünk szépségét és bőségét. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási viszonyok, mint például a hirtelen jött fagyok, a jégeső, vagy a pusztító erejű viharok. Ezek a jelenségek komoly károkat okozhatnak a növényeinkben, akár tönkre is tehetik azokat.
A megfelelő növények kiválasztásával nem csak a kertünk épségét óvhatjuk, hanem időt és pénzt is spórolhatunk. Gondoljunk csak bele, mennyi energiát és anyagi forrást fordítunk a sérült, vagy elpusztult növények pótlására. A vihar- és fagytűrő fajták ellenállóbbak, így kevesebb gondozást igényelnek, és nagyobb eséllyel élik túl a nehéz időszakokat.
A vihar- és fagytűrő növények kiválasztása befektetés a jövőbe, amely hosszú távon megtérül.
A dísznövények esetében a viharállóság a növény szerkezetéből adódik. A rugalmas ágrendszerrel rendelkező, vagy alacsony növésű fajták jobban ellenállnak a szélnek. A haszonnövényeknél a korai érés, vagy a rövid tenyészidő lehet előnyös, így a növények beérhetnek a szélsőséges időjárás beköszönte előtt.
A helyi viszonyok ismerete elengedhetetlen. A talaj típusa, a napfény mennyisége és a mikroklíma mind befolyásolja a növények túlélési esélyeit. Érdemes helyi kertészekkel konzultálni, akik tapasztalattal rendelkeznek a környékre jellemző, ellenálló fajtákkal kapcsolatban.
A vihar- és fagytűrés definíciója és mérőszámai
A vihar- és fagytűrés nem csupán a növények puszta túlélését jelenti szélsőséges körülmények között, hanem a károsodás minimalizálását és a gyors regenerálódást is. A vihartűrés azt jelenti, hogy a növény képes ellenállni az erős szélnek, jégesőnek és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadéknak anélkül, hogy jelentős szerkezeti károsodást szenvedne. A fagytűrés pedig azt jelenti, hogy a növény képes elviselni a tartósan alacsony hőmérsékleteket anélkül, hogy a sejtjei károsodnának a jégkristályok képződése miatt.
A vihartűrés mérőszámai közé tartozik a törzsszilárdság, az ágak rugalmassága és a gyökérzet stabilitása. Vizsgálják továbbá a levélvesztés mértékét és a törések gyakoriságát viharok után. A fagytűrés esetében a túlélési arány a kritikus hőmérsékletek tartós fennállása után, valamint a szövetkárosodás mértéke a legfontosabb mutatók. A növények fagytűrését befolyásolja a genetikai adottságok mellett a kondicionálás is, például a fokozatos lehűlés elősegítheti a télre való felkészülést.
A vihar- és fagytűrés nem egy bináris tulajdonság, hanem egy kontinuum, ahol a növények különböző szinteken képesek ellenállni a szélsőséges időjárásnak.
A fagytűrés mérésére gyakran használják a LT50 értéket, ami azt a hőmérsékletet jelöli, ahol a növényi szövetek 50%-a elpusztul. A vihartűrés vizsgálata komplexebb, gyakran szélcsatorna kísérleteket végeznek, ahol szimulált viharban tesztelik a növények ellenálló képességét. Emellett a terepi megfigyelések és a kárelhárítási statisztikák is fontos információkkal szolgálnak a fajták vihartűrő képességéről.
A viharok hatása a növényekre: mechanikai sérülések, gyökérzet károsodása

A viharok pusztító hatása a növényvilágra sajnos egyre gyakoribb jelenség. A szélsőséges időjárás komoly károkat okozhat, melyek nem csak esztétikai, hanem gazdasági szempontból is jelentősek. A viharok legfőbb hatásai a növényekre a mechanikai sérülések és a gyökérzet károsodása.
A mechanikai sérülések a növények látható részein jelentkeznek. Az erős szél letörheti az ágakat, gallyakat, de akár a teljes növényt is kidöntheti. A jégeső tovább súlyosbíthatja a helyzetet, megrongálva a leveleket, virágokat és a termést. A fiatal, friss hajtások a legérzékenyebbek ezekre a hatásokra. A nagyobb fák esetében a korona sérülése jelentős problémát okozhat, hiszen a sérült felületeken keresztül kórokozók juthatnak be a növénybe, ami hosszú távon gyengítheti, vagy akár el is pusztíthatja azt.
A gyökérzet károsodása gyakran rejtve marad, pedig legalább olyan súlyos következményekkel járhat, mint a látható sérülések. Az erős szél a talajjal együtt rángatja a növényt, ami a gyökerek szakadásához, sérüléséhez vezethet. A tartósan nedves talajban a gyökerek rothadásnak indulhatnak, ami tovább gyengíti a növényt. A viharok által okozott hirtelen víztöbblet a talaj erózióját is előidézheti, ami a gyökerek szabaddá válásához vezethet.
A gyökérzet sérülése nem csak a növény stabilitását veszélyezteti, hanem a tápanyag- és vízellátását is jelentősen rontja.
A vízellátás zavara különösen a szárazabb időszakokban okozhat problémát, hiszen a sérült gyökerek nem képesek elegendő vizet felvenni a talajból. Ez stresszhelyzetet idéz elő a növényben, ami fogékonyabbá teszi a betegségekre és a kártevőkre.
A fagy hatása a növényekre: sejtszintű károsodás, dehidratáció
A fagy komoly kihívást jelent a növények számára, különösen a szélsőséges időjárásnak kitett területeken. A fagykár lényegében két fő mechanizmus mentén alakul ki: sejtszintű károsodás és dehidratáció.
A sejtszintű károsodás elsősorban a jégkristályok képződése miatt következik be. Amikor a hőmérséklet fagypont alá csökken, a sejtek közötti térben kezdenek el jégkristályok kialakulni. Ezek a kristályok növekedésük során mechanikailag roncsolhatják a sejtfalakat és a sejtmembránokat, ami a sejtek széteséséhez vezethet. Bizonyos növények képesek a sejtfaluk megerősítésére, ezzel is védekezve a mechanikai sérülések ellen.
A dehidratáció azért következik be, mert a jégkristályok kialakulásakor a víz a sejtekből a sejtek közötti térbe vándorol. Ez a folyamat csökkenti a sejtek víztartalmát, ami dehidratációhoz vezet. A növény úgy reagál erre, mintha szárazság sújtaná, még akkor is, ha a talajban van elegendő víz. A dehidratáció gátolja a fotoszintézist és más fontos élettani folyamatokat.
A fagytűrő növények speciális adaptációkkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy elkerüljék vagy minimalizálják a fagy által okozott károkat.
Néhány ilyen adaptáció:
- Fagyálló fehérjék termelése, amelyek megakadályozzák a jégkristályok növekedését.
- A sejtekben lévő oldott anyagok koncentrációjának növelése, ami csökkenti a fagyáspontot.
- A sejtfalak megerősítése, hogy ellenálljanak a jégkristályok okozta mechanikai stressznek.
- A vízvesztés minimalizálása a levelek felületének csökkentésével vagy a kutikula vastagításával.
A növények fagytűrése nagymértékben függ a fajtától és a környezeti körülményektől. A keményedés nevű folyamat során a növények fokozatosan hozzászoknak az alacsony hőmérsékletekhez, ami növeli a fagytűrésüket. A hirtelen fagyok sokkal nagyobb károkat okozhatnak, mint a fokozatosan csökkenő hőmérsékletek.
Talajtípusok és azok hatása a vihar- és fagytűrésre
A talajtípus jelentősen befolyásolja a növények vihar- és fagytűrését. A jó vízelvezetésű, laza talajok, mint például a homokos vályog, csökkentik a gyökérrothadás kockázatát a tartós esőzések idején, ami különösen fontos a viharálló növények esetében. Ezzel szemben a nehéz agyagtalajok hajlamosak a víz visszatartására, ami fagy esetén a gyökerek károsodásához vezethet.
A talaj szerkezete és tápanyagtartalma közvetlenül befolyásolja a növények gyökérzetének fejlődését, ami alapvető a viharokkal szembeni stabilitás szempontjából.
A tápanyagban gazdag talajok elősegítik az erőteljes növekedést és a vastagabb, ellenállóbb ágak kialakulását, ami növeli a növények ellenálló képességét a széllel szemben. A homokos talajok bár jó vízelvezetésűek, gyakran szegények tápanyagokban, ezért rendszeres tápanyagpótlásra van szükség.
A talaj pH-értéke is kulcsfontosságú. Egyes növények a savas, mások a lúgos talajokat kedvelik. A nem megfelelő pH-érték gátolhatja a tápanyagok felvételét, gyengítve a növényt és csökkentve annak ellenálló képességét a szélsőséges időjárással szemben.
A mulcsozás segíthet a talaj hőmérsékletének szabályozásában, ami különösen fontos a fagyérzékeny növények esetében. A mulcs emellett védi a talajt az eróziótól, ami a viharok során kritikus szempont.
A mikroklíma szerepe a növények védelmében
A mikroklíma jelentősége abban rejlik, hogy szabályozza a növények közvetlen környezetének hőmérsékletét, páratartalmát és szélviszonyait. A vihar- és fagytűrő növények esetében a kedvező mikroklíma életbevágó lehet a túléléshez. Például, egy déli fekvésű fal védelmet nyújt a hideg szelek ellen, és napközben felmelegszik, így csökkentve a fagykárok kockázatát.
A mikroklíma kialakításában szerepet játszhatnak a talaj típusa, a növényzet sűrűsége és a vízfelületek jelenléte. A sötét talaj jobban nyeli el a hőt, míg a sűrű növényzet csökkenti a szél sebességét.
A megfelelő mikroklíma megválasztásával vagy kialakításával a kevésbé ellenálló növények is sikeresen termeszthetők szélsőséges időjárási körülmények között.
A kertben a mikroklíma tudatos alakításával védelmet nyújthatunk a növényeknek. Például, a szélfogó sövények telepítése csökkenti a viharok okozta károkat, míg a mulcsozás segít a talaj hőmérsékletének stabilizálásában.
Vihartűrő dísznövények: fák, cserjék, évelők

A szélsőséges időjárás, különösen a viharok komoly kihívást jelentenek a kertek és parkok számára. A vihar- és fagytűrő dísznövények kiválasztása kulcsfontosságú a kert esztétikai értékének megőrzéséhez és a növények hosszú távú egészségének biztosításához. A fák, cserjék és évelők között is találunk olyan fajtákat, amelyek különösen jól bírják a szél erejét és a téli fagyokat.
Fák: A viharoknak leginkább kitett növények a fák, ezért kiemelten fontos a megfelelő fajta kiválasztása. A mélyre hatoló gyökérrendszerrel rendelkező fák, mint például a kocsányos tölgy (Quercus robur) vagy a hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), sokkal jobban ellenállnak a kidőlésnek. Fontos szempont a fa ágrendszere is: a hajlékony, kevésbé sűrű ágrendszerű fajták, mint a nyírfa (Betula pendula), kevésbé sérülnek a viharban.
Cserjék: A cserjék közül a som (Cornus) fajták, a galagonya (Crataegus) és a kökény (Prunus spinosa) kimondottan jól tűrik a szélsőséges időjárást. Ezek a cserjék nemcsak a viharoknak állnak ellen, hanem a fagyokkal szemben is ellenállóak. Emellett sokuk őshonos faj, így a helyi ökoszisztémába is jól illeszkednek.
A vihartűrő cserjék ültetése nemcsak a kert védelmét szolgálja, hanem a biodiverzitás növeléséhez is hozzájárul.
Évelők: Az évelők között is találunk vihar- és fagytűrő fajtákat, bár a szél közvetlen hatása kevésbé jelentős számukra. A pázsitszegfű (Armeria maritima), a varjúháj (Sedum) fajták, és a kékcsenkesz (Festuca glauca) mind jól bírják a szélsőséges körülményeket. Ezek a növények a szárazságtűrő képességüknek köszönhetően is ellenállóak, ami a változó időjárású területeken előnyt jelent.
A vihartűrő dísznövények kiválasztásakor figyelembe kell venni a talaj típusát és a kert fekvését is. A tápanyagban szegény, homokos talajon például a szárazságtűrő fajták előnyösebbek, míg a szeles helyeken a kisebb termetű, alacsonyabb növények jobban boldogulnak. A növények helyes ültetése és gondozása, mint például a rendszeres metszés és a megfelelő tápanyagellátás, szintén hozzájárul a vihartűrő képességük növeléséhez.
Fagytűrő dísznövények: fák, cserjék, évelők
A kertek szépségét és funkcionalitását a szélsőséges időjárás sem veheti el, ha okosan választunk növényeket. Különösen a fagytűrő dísznövények jelentik a megoldást a hideg telekkel sújtott területeken. Ezek a növények nemcsak ellenállnak a fagyoknak, hanem gyönyörű látványt is nyújtanak.
Fák: A fagytűrő fák alapjai lehetnek a kertnek. A nyírfa (Betula) elegáns megjelenésével és szívósságával tűnik ki. A hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) is jól bírja a hideget, és árnyékot ad. A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) impozáns virágzatával hívja fel magára a figyelmet, bár a termése néha problémás lehet.
Cserjék: A cserjék sokszínűséget hoznak a kertbe. A lonc (Lonicera) egyes fajtái (például a ‘Winter Beauty’) télen is virágoznak, illatukkal bearanyozva a hideg napokat. A som (Cornus) piros vagy sárga vesszői a hóban különösen jól mutatnak. A hanga (Calluna vulgaris) örökzöld lombozatával és apró virágaival nyújt látványt.
Évelők: Az évelők évről évre visszatérnek, így hosszú távú megoldást jelentenek. A pünkösdi rózsa (Paeonia) hatalmas virágaival a tavasz egyik legszebb növénye. A szívvirág (Dicentra spectabilis) különleges formájú virágaival hívja fel magára a figyelmet. A kőtörőfű (Saxifraga) sziklakertbe ideális, és jól bírja a hideget.
A fagytűrő dísznövények kiválasztásakor figyelembe kell venni a talaj típusát, a fényviszonyokat és a növény végső méretét.
A növények helyes ültetése és gondozása elengedhetetlen a sikerhez. A fiatal növényeket érdemes takarással védeni az első teleken. A rendszeres öntözés és tápanyagpótlás is hozzájárul a növények egészségéhez és ellenálló képességéhez.
A fagytűrő növények kiválasztásánál érdemes helyi kertészetekben érdeklődni, ahol a terület éghajlatához legjobban alkalmazkodó fajtákat ajánlják. A helyi szakemberek tanácsai segíthetnek a legjobb döntés meghozatalában.
Vihartűrő haszonnövények: gyümölcsfák, zöldségek, szőlő
A szélsőséges időjárás, különösen a viharok és a fagyok komoly kihívást jelentenek a haszonnövények számára. Szerencsére léteznek olyan fajták, amelyek jobban ellenállnak ezeknek a viszontagságoknak, így biztosítva a termést akkor is, amikor más növények elpusztulnak.
Gyümölcsfák esetében a választás során érdemes olyan fajtákat keresni, amelyek erősebb gyökérzettel rendelkeznek, és rugalmasabb ágrendszerrel bírnak. Például a vadalanyra oltott gyümölcsfák általában ellenállóbbak a viharoknak, mivel gyökérzetük mélyebbre hatol a talajban. A szilva, a körte és a birs bizonyos fajtái is jól bírják a szeles időjárást. A fiatal fák esetében különösen fontos a karózás, ami megvédi őket a kidőléstől.
A zöldségek közül a talaj közeli növekedésű fajták, mint például a tökfélék, a káposztafélék és a gyökérzöldségek, kevésbé vannak kitéve a viharok okozta károknak. A fagyok ellen pedig a takarás, például szalmával vagy fóliával, nyújthat hatékony védelmet. A burgonya és a cékla például jól tűri a hideget, ha megfelelően védve vannak.
A szőlő esetében a viharok komoly károkat okozhatnak a hajtásokban és a fürtökben. A pergola rendszerű művelés segíthet csökkenteni a szél okozta károkat, mivel a szőlőtőkék jobban eloszlanak a felületen, és kevésbé vannak kitéve a közvetlen szélhatásnak. Bizonyos rezisztens fajták, mint például a ‘Kékfrankos’ vagy a ‘Olaszrizling’, jobban ellenállnak a szélsőséges időjárásnak.
A vihar- és fagytűrő haszonnövények kiválasztásánál fontos figyelembe venni a helyi éghajlati viszonyokat és a talaj típusát.
Ezenkívül a megfelelő tápanyagellátás is kulcsfontosságú a növények ellenálló képességének növeléséhez. A kálium például erősíti a sejtfalakat, így a növények jobban ellenállnak a mechanikai sérüléseknek, míg a foszfor elősegíti a gyökérfejlődést, ami növeli a viharállóságot.
A megfelelő fajtaválasztás, a gondos ápolás és a megelőző intézkedések együttesen segíthetnek abban, hogy a haszonnövények sikeresen átvészeljék a szélsőséges időjárási körülményeket.
Fagytűrő haszonnövények: gyümölcsfák, zöldségek, szőlő
A szélsőséges időjárás, különösen a fagy komoly kihívást jelent a haszonnövények számára. Azonban számos olyan fajta létezik, amely képes ellenállni a hidegnek, és még zord körülmények között is bőséges termést hozni.
A gyümölcsfák között a kajszibarack, a cseresznye és a szilva bizonyos fajtái kimondottan jól tűrik a fagyot. Érdemes olyan fajtákat választani, amelyek kifejezetten a helyi klímához alkalmazkodtak. A téli védelem, például a törzsek meszelése, szintén sokat segíthet a fák épségének megőrzésében.
A zöldségek közül a káposztafélék (kelkáposzta, brokkoli, karfiol), a spenót és a fokhagyma kimondottan jól bírják a hideget. Ezek a növények gyakran még a késő őszi fagyok után is betakaríthatók. A gyökérzöldségek, mint a sárgarépa és a petrezselyem, szintén jól telelnek a földben, ha megfelelő védelemmel látjuk el őket.
A szőlő esetében a fagytűrés fajtafüggő. Vannak olyan rezisztens fajták, amelyek a keményebb teleket is károsodás nélkül vészelik át. A téli metszés elengedhetetlen a szőlő kondíciójának megőrzéséhez, és a fagy okozta sérülések minimalizálásához. A szőlőtőkék takarása is fontos lehet a nagyon hideg területeken.
A megfelelő fajtaválasztás és a gondos ápolás kulcsfontosságú a fagytűrő haszonnövények sikeres termesztéséhez.
A fagytűrés nem csak a genetikai adottságokon múlik. A talaj minősége, a vízellátás és a tápanyagutánpótlás is jelentősen befolyásolhatja a növények ellenálló képességét. A rendszeres trágyázás és a megfelelő öntözés segíthet megerősíteni a növényeket a tél beállta előtt.
Növényvédelem szélsőséges időjárás esetén: megelőző intézkedések

A szélsőséges időjárás, mint a viharok és a fagyok, komoly károkat okozhatnak a dísz- és haszonnövényekben. A megelőző intézkedések kulcsfontosságúak a növények védelmében.
A talaj megfelelő előkészítése elengedhetetlen. A jó vízelvezetésű talaj csökkenti a fagykárok kockázatát, míg a tápanyagban gazdag talaj ellenállóbbá teszi a növényeket a viharokkal szemben.
A növények helyes megválasztása az első lépés. Válasszunk olyan fajtákat, amelyek ismertek vihar- és fagytűrő tulajdonságaikról. A helyi termesztők és kertészek segíthetnek a megfelelő fajták kiválasztásában.
A szélvédett helyek biztosítása is kritikus fontosságú. Ültethetünk szélfogó sövényeket, vagy használhatunk kerítéseket, hogy csökkentsük a növényekre nehezedő szélterhelést.
A fagy elleni védekezés többféleképpen történhet. Takarjuk be a növények tövét mulccsal, vagy használjunk fagyvédő fátyolfóliát a fagyérzékeny növényeknél.
A metszés fontos szerepet játszik a növények ellenálló képességének növelésében. Távolítsuk el a sérült vagy beteg ágakat, hogy a növények energiájukat az egészséges részekre fordíthassák.
A rendszeres öntözés is hozzájárul a növények egészségéhez és ellenálló képességéhez. A megfelelően hidratált növények jobban viselik a szélsőséges időjárási körülményeket.
A növények megerősítése természetes módszerekkel
A vihar- és fagytűrő növények ellenálló képességének növelése természetes módszerekkel kulcsfontosságú a szélsőséges időjárási viszonyok között. Ahelyett, hogy kizárólag a növényfajtára támaszkodnánk, a talaj minőségének javításával és a növények megfelelő táplálásával is sokat tehetünk.
A mulcsozás például nem csak a gyomok elleni védekezésben segít, hanem a talaj hőmérsékletének stabilizálásában és a nedvesség megtartásában is. A komposztálás és a szerves trágyázás a talaj tápanyagtartalmának növelésével erősíti a növényeket, így azok jobban ellenállnak a stresszhatásoknak.
A megfelelő tápanyagellátás és a talaj egészsége alapvetően meghatározza a növények vihar- és fagytűrő képességét.
A helyes öntözés is elengedhetetlen. A túlöntözés éppúgy káros lehet, mint a vízhiány, ezért fontos a talaj nedvességtartalmának rendszeres ellenőrzése. A szélvédett helyek kiválasztása, vagy a növények szélfogó hálóval való védelme csökkentheti a viharok okozta károkat. Végül, a fagyérzékeny növények takarása a hideg időszakokban jelentősen növelheti a túlélési esélyeiket.
Tápanyagutánpótlás a vihar- és fagytűrés érdekében
A vihar- és fagytűrő növények ellenálló képességének növelésében kulcsfontosságú a megfelelő tápanyagutánpótlás. A kálium elengedhetetlen a sejtfalak megerősítéséhez, így a növények jobban ellenállnak a szél okozta sérüléseknek és a fagy okozta szövetkárosodásnak.
A kiegyensúlyozott tápanyagellátás, különösen a kálium, foszfor és kalcium megfelelő aránya, alapvető a növények stressztűrő képességének fokozásához.
A foszfor elősegíti az erős gyökérrendszer kialakulását, ami stabilitást biztosít a viharok idején. A kalcium pedig a sejtfalak szilárdságát növeli, csökkentve a fagy által okozott repedések kockázatát.
A tápanyagutánpótlás során figyelni kell a mikroelemekre is, mint a bór és a cink, amelyek fontos szerepet játszanak a növények anyagcsere-folyamataiban és általános egészségében. A tápanyaghiány legyengítheti a növényeket, így azok sérülékenyebbé válnak a szélsőséges időjárással szemben.
Metszés és formázás a viharállóság növelésére
A helyes metszés kulcsfontosságú a növények viharállóságának növelésében. Eltávolítjuk a sérült, beteg, vagy egymást keresztező ágakat, ezzel csökkentve a szélnek kitett felületet.
A cél a kiegyensúlyozott koronaforma kialakítása, ami jobban ellenáll a szélnek és a jégnek.
Fiatal növényeknél a rendszeres formázó metszés elősegíti az erős vázágak kialakulását. Idős fáknál a korona ritkítása csökkenti a szélfogó felületet és a letörés kockázatát. A gyenge, V alakban elágazó ágakat különösen fontos eltávolítani, mert ezek könnyen kettétörhetnek viharban. Haszonnövényeknél a metszés a terméshozam szempontjait is figyelembe veszi a viharállóság mellett.
A metszési időpont is lényeges: a nyugalmi időszak (késő tél, kora tavasz) ideális a legtöbb növény számára. A szakszerű metszés nemcsak a viharállóságot javítja, hanem a növény egészségét és élettartamát is.
A növények rögzítése és támasztása vihar esetén

A viharos időjárás komoly károkat okozhat a növényekben, ezért elengedhetetlen a megfelelő rögzítés és támasztás. Különösen a magasabb, laza gyökérzetű növények vannak kitéve a kidőlés veszélyének.
A támrendszerek alkalmazása elengedhetetlen. Használhatunk karókat, dróthálót vagy akár speciális növénytámaszokat. A karókat mélyen kell a földbe szúrni, és a növényt óvatosan, de szorosan kell hozzájuk kötözni.
A kötözéshez használjunk rugalmas anyagokat, mint például juta zsineget vagy speciális növénykötözőket, hogy ne sértsük meg a növény szárát.
A fiatal fák esetében a hárompontos rögzítés a legbiztonságosabb, ami egyenletes terhelést biztosít a gyökérzetnek. Idősebb fák esetében a korona ritkítása csökkentheti a szélterhelést.
Takarással védekezés a fagy ellen
A takarás egyszerű, de hatékony módszer a fagyérzékeny növények védelmére. Lényege, hogy egy szigetelő réteget képezünk a növény körül, ami megakadályozza a hő gyors távozását.
A takaráshoz használhatunk különféle anyagokat:
- Mulcs: Szalma, faforgács, komposzt – a talaj takarására alkalmas, védve a gyökereket.
- Fagyvédő fátyol: Könnyű, légáteresztő anyag, ami közvetlenül a növényre teríthető.
- Zsákvászon: Erősebb védelem nagyobb növényeknél.
A takarást mielőtt a fagy beállna kell elvégezni, és a tavaszi fagyveszély elmúltával távolítsuk el.
Különösen fontos a frissen ültetett, vagy fiatal növények védelme, mivel azok még kevésbé ellenállóak a szélsőséges időjárással szemben. A takarás segít nekik átvészelni a kritikus időszakot, és megerősödni.
Példák sikeresen vihar- és fagytűrő kertekre
A vihar- és fagytűrő kertek tervezésekor érdemes megvizsgálni a helyi adottságokat és ehhez igazítani a növényválasztékot. Egy szélvédett, déli fekvésű kertben például a kevésbé ellenálló növények is sikeresen nevelhetők.
Gyakori megoldás a vegyes ültetés, ahol a szélfogó cserjék és fák védelmet nyújtanak a gyengébb növényeknek. Ilyen szélfogó lehet a galagonya, a kökény vagy a fagyal. Ezek a növények nem csak a szelet fogják meg, hanem télen is védelmet nyújtanak a fagytól.
Haszonnövények esetében a szőlő egy jó példa a fagytűrő növényre, bár a fajtaválasztás kulcsfontosságú. A ribizli és a köszméte szintén jól bírják a hideget, és a gyümölcseikkel gazdag termést hoznak.
A vihar- és fagytűrő kert titka a megfelelő növényválasztás és a gondos tervezés.
A dísznövények közül a törpefenyő, a boróka és a hegyi fenyő kiváló választás. Ezek a növények jól bírják a szelet és a fagyot, és egész évben díszítik a kertet.
Érdemes figyelni a növények gyökérzetére is. A mélyre hatoló gyökérzetű növények jobban ellenállnak a viharnak, míg a felszíni gyökérzetűek könnyebben kidőlhetnek.
Néhány példa sikeres vihar- és fagytűrő kertre:
- Északi kertek: Itt a hangsúly a tűlevelűeken és a fagytűrő cserjéken van.
- Szeles tengerparti kertek: A sótoleráns növények, mint a homoktövis és a tengerparti levendula ideálisak.
- Hegyi kertek: A sziklakerti növények és a törpefenyők remekül érzik magukat.
A talaj minősége is fontos tényező. A jó vízelvezetésű talaj segít megelőzni a gyökérrothadást, ami a fagyos időben különösen veszélyes lehet.