Sok álláskereső szembesül a frusztráló helyzettel: elküldik az önéletrajzukat, motivációs levelüket, de sosem kapnak visszahívást. Miért van ez? A visszautasítás okai sokrétűek lehetnek, és nem mindig a képességeid hiányában keresendők. Nézzük a leggyakoribb buktatókat, melyek megakadályozhatják az interjú lehetőségét.

Gyakran a probléma már az önéletrajzban rejlik. Egy rosszul megírt, formázott vagy hiányos CV azonnal a kukában landolhat. A kulcsszavak hiánya is komoly probléma, hiszen a HR-esek gyakran automatizált rendszereket használnak a jelöltek szűrésére. Ha a CV-d nem tartalmazza a pozíció szempontjából releváns kulcsszavakat, akkor egyszerűen nem fogsz felbukkanni a keresésekben.

A visszahívás elmaradásának egyik leggyakoribb oka a túlzott jelentkezés: a cégek elárasztják a pályázatok, így a HR-eseknek nincs idejük minden egyes jelentkezést alaposan átnézni.

Emellett a motivációs levél is kulcsfontosságú. Egy sablonos, általános levél nem fogja meggyőzni a HR-est arról, hogy valóban érdekel a pozíció és a cég. A szakmai tapasztalat hiánya vagy a nem megfelelő végzettség is visszautasítást eredményezhet. A LinkedIn profilod is sokat elárul rólad, ezért fontos, hogy az naprakész és professzionális legyen. Végül, de nem utolsó sorban, a cég hírneve is befolyásolhatja a döntést: ha negatív vélemények keringenek rólad az interneten, az visszatarthatja a potenciális munkáltatót.

A hibás önéletrajz: Formázási és tartalmi buktatók

Az önéletrajz az első benyomás. Ha nem sikerül meggyőzően bemutatni a képességeidet, valószínűleg nem fognak visszahívni. A hibák két fő csoportba sorolhatók: formázási és tartalmi.

A formázási hibák azonnal feltűnnek. Egy zsúfolt, nehezen olvasható, tele helyesírási hibákkal tarkított önéletrajz azt sugallja, hogy nem vagy figyelmes a részletekre. A túlzott betűtípus-használat, a rossz margók és a következetlen formázás mind ronthatják az összképet. Használj letisztult, professzionális sablont, és ellenőrizd többször a helyesírást!

A tartalmi hibák mélyebbek, de ugyanolyan károsak. Egy általános, a pozícióhoz nem igazított önéletrajz azt mutatja, hogy nem fektettél energiát a pályázatba. Ne csak felsorold a korábbi feladataidat, hanem mutasd be a konkrét eredményeidet számokkal és tényekkel alátámasztva. Például: „15%-kal növeltem az eladásokat egy év alatt.”

A leggyakoribb hiba, hogy az önéletrajz nem felel meg a pozíció leírásának. Olvasd el figyelmesen a hirdetést, és emeld ki azokat a készségeket és tapasztalatokat, amelyek relevánsak az adott munkakörhöz.

Kerüld a túlzott szakkifejezések használatát, hacsak nem egyértelműen elvárás a munkakörben. Ha nem értik, amit írsz, nem fognak visszahívni. Legyen az önéletrajzod tömör és lényegre törő. A HR-esek sok önéletrajzot néznek át, így nincs idejük hosszú, terjengős szövegeket olvasni. A releváns tapasztalatokra koncentrálj, és hagyd el a felesleges információkat.

A motivációs levél hiánya vagy gyengesége

A motivációs levél hiánya vagy gyengesége komoly akadályt jelenthet az interjúk elérésében. Sok munkáltató elvárja a motivációs levelet, mert ez az első alkalom, hogy megmutathatod, miért éppen te vagy a legalkalmasabb a pozícióra. Ha nincs motivációs leveled, vagy ha az nem elég meggyőző, a jelentkezésed könnyen a kukában landolhat.

A probléma gyökere gyakran abban rejlik, hogy a pályázók általános, sablonos leveleket küldenek, amelyek nem tükrözik a cég iránti valódi érdeklődést és a pozícióhoz szükséges készségeket. Egy rossz motivációs levél olyan, mintha azt mondanád: „Nem igazán érdekelt a pozíció, csak gyorsan akartam jelentkezni”.

A motivációs levél hiánya vagy gyengesége azt üzeni a munkáltatónak, hogy nem vagy elég motivált és nem fektettél elég energiát a jelentkezésbe.

Megoldás: Mindig írj egyedi motivációs levelet minden álláshoz, amire jelentkezel. Kutass a cégről, értsd meg a pozíció követelményeit, és mutasd meg, hogy a készségeid és tapasztalataid hogyan illeszkednek a cég céljaihoz. Emeld ki azokat a konkrét eredményeidet, amelyek relevánsak a pozíció szempontjából.

Ne feledd, a motivációs levél nem az önéletrajz ismétlése. Ez a te lehetőséged, hogy meggyőzd a munkáltatót arról, hogy miért te vagy a legjobb választás. Használd ki!

Kulcsszavak hiánya: Az ATS rendszerek kijátszása

Az egyik leggyakoribb ok, amiért nem hívnak vissza egy állásinterjúra, a kulcsszavak hiánya az önéletrajzodban és a motivációs leveledben. A legtöbb vállalat ugyanis ATS (Applicant Tracking System) rendszereket használ az önéletrajzok szűrésére. Ezek a rendszerek a megadott kulcsszavak alapján rangsorolják a jelentkezőket.

Ha az önéletrajzod nem tartalmazza azokat a kulcsszavakat, amelyeket a munkáltató a hirdetésben megadott, akkor az ATS rendszer valószínűleg nem fogja a legjobb jelöltek közé sorolni, még akkor sem, ha egyébként kiválóan megfelelsz a pozícióra.

A kulcsszavak hiánya gyakorlatilag láthatatlanná teszi az önéletrajzod az ATS rendszerek számára.

Mit tehetsz? Először is, alaposan tanulmányozd a munkaköri leírást, és azonosítsd a legfontosabb készségeket, tapasztalatokat és elvárásokat. Ezután győződj meg róla, hogy ezek a kulcsszavak – vagy szinonimáik – szerepelnek az önéletrajzodban és a motivációs leveledben. Ügyelj arra, hogy a kulcsszavakat természetes módon építsd be a szövegbe, ne csak egyszerűen sorold fel őket.

Például, ha a hirdetésben „projektmenedzsment” szerepel, ne csak ezt a kifejezést használd, hanem említs olyan kapcsolódó készségeket is, mint a „kockázatkezelés”, a „határidők betartása” és a „csapatmunka”. Az ATS rendszerek gyakran felismerik a szinonimákat és a kapcsolódó kifejezéseket is.

Túl általános önéletrajz: Nem illeszkedik a pozícióhoz

Az egyik leggyakoribb oka annak, hogy nem kapsz visszahívást egy állásinterjúra, az az, hogy az önéletrajzod túl általános és nem illeszkedik a megpályázott pozícióhoz. Ez azt jelenti, hogy nem hangsúlyozod azokat a készségeket és tapasztalatokat, amelyek relevánsak az adott munkakör szempontjából.

A munkáltatók olyan jelölteket keresnek, akik pontosan megfelelnek a pozíció követelményeinek. Ha az önéletrajzod nem tükrözi ezt, valószínűleg nem fogsz kitűnni a tömegből.

Tegyük fel, hogy jelentkezel egy projektmenedzseri állásra, de az önéletrajzodban inkább a korábbi marketinges tapasztalataidat hangsúlyozod. Bár a marketinges tapasztalatok is értékesek lehetnek, a hangsúlyt a projektmenedzsmenttel kapcsolatos készségekre és eredményekre kell helyezned.

Megoldásként szabj minden önéletrajzot a megpályázott álláshoz. Olvasd el figyelmesen a hirdetést, és azonosítsd a legfontosabb készségeket és tapasztalatokat, amiket a munkáltató keres. Ezután hangsúlyozd azokat az önéletrajzodban, ahol csak lehet, használva a hirdetésben szereplő kulcsszavakat. Mutasd meg, hogy te vagy a tökéletes illeszkedés a pozícióra, és bizonyítsd, hogy megvan benned minden, amire a cégnek szüksége van.

Például, ha a hirdetés „agilis módszertan” ismeretét kéri, győződj meg róla, hogy ez a kifejezés szerepel az önéletrajzodban, és írd le, hogyan használtad az agilis módszertant korábbi projektjeid során. Konkrét példákkal támaszd alá az állításaidat, és mutasd meg, hogy hogyan értél el sikereket a megpályázott pozícióhoz kapcsolódó területeken.

A közösségi média profilok árulkodó jelei

A közösségi média profilod sokat elárulhat rólad egy potenciális munkaadónak. Mielőtt jelentkezel egy állásra, szánj időt a profiljaid átvizsgálására, mert könnyen lehet, hogy ez az oka annak, hogy nem hívnak vissza.

Gondold végig, mit szeretnél, hogy lássanak rólad. A nyilvános posztjaid, képeid és megosztásaid mind befolyásolhatják a rólad kialakult képet.

A túlzottan provokatív, sértő vagy illegális tevékenységet sugalló tartalmak azonnali kizáró okot jelenthetnek.

Íme néhány gyakori hiba, amit elkövethetünk a közösségi médiában:

• Szakmai alkalmatlanság: Ha a profilod nem tükrözi a szakmai tapasztalatodat vagy képességeidet, a munkaadó kételkedhet a rátermettségedben.
• Negatív megnyilvánulások: Panaszkodás a korábbi munkahelyedre, kollégáidra vagy a jelenlegi helyzetedre.
• Inkonzisztens információk: Az önéletrajzodban és a LinkedIn profilodon szereplő adatok eltérése bizalmatlanságot szülhet.

A megoldás egyszerű: tartsd professzionális szinten a profiljaidat, vagy legalábbis ellenőrizd a beállításokat, hogy mit látnak a kívülállók.

A közösségi média nem csak veszélyt jelenthet, hanem lehetőséget is. Használd a profiljaidat arra, hogy bemutasd a tudásodat, a tapasztalataidat és a személyiségedet – de mindig tartsd szem előtt a professzionális megjelenést!

Rossz online jelenlét: Káros tartalmak és negatív vélemények

A digitális lábnyom ma már a toborzási folyamat szerves részét képezi. A potenciális munkaadók szinte biztosan rákeresnek a nevedre az interneten, mielőtt meghívnának egy interjúra.

Ha a keresés eredményei káros tartalmakat (pl. sértő bejegyzéseket, vitatható fotókat, vagy illegális tevékenységekre utaló jeleket) mutatnak, az jelentősen csökkentheti az esélyeidet.

A negatív online vélemények is árthatnak.

Ha korábbi munkahelyeidről vagy munkatársaidról negatívan nyilatkozol a közösségi médiában vagy más online felületeken, az a lojalitás és a professzionalizmus hiányát sugallhatja.

Megoldások:

• Gondold át, mit osztasz meg online. A jövőbeli munkád szempontjából is értékeld a posztjaidat.
• Keress rá a nevedre. Nézd meg, milyen információk jelennek meg rólad a keresőkben.
• Tisztítsd meg a profiljaidat. Töröld a problémás tartalmakat, vagy állítsd be a megfelelő adatvédelmi beállításokat.
• Kezeld a negatív véleményeket. Ha van rá lehetőséged, próbáld meg rendezni a nézeteltéréseket.

A proaktív online jelenlét-menedzsment kulcsfontosságú a sikeres karrierépítéshez.

A telefonos interjú elrontása: Gyakori hibák és javítási lehetőségek

A telefonos interjú gyakran az első szűrő a munkaerő-felvételi folyamatban, így kritikus, hogy jól sikerüljön. Sok jelölt esik ki ezen a ponton, nem feltétlenül a képzettségük hiánya miatt, hanem a rossz benyomás miatt.

Íme néhány gyakori hiba, ami a visszahívás hiányához vezethet:

• Rossz hangminőség: Zajos környezetben, gyenge térerővel telefonálni szinte garancia a kudarcra. Megoldás: Keress egy csendes helyet, és győződj meg a stabil kapcsolatról.
• Felkészületlenség: Nem tudsz válaszolni a kérdésekre, mert nem nézted át a cég profilját, vagy a pozíció leírását. Megoldás: Készülj fel alaposan a cégből és a pozícióból. Legyenek a válaszaid átgondoltak és relevánsak.
• Negatív hozzáállás: Panaszkodsz a korábbi munkahelyeidre, vagy negatívan beszélsz a volt kollégáidról. Megoldás: Maradj pozitív és professzionális, még akkor is, ha nehéz kérdéseket kapsz.
• Érdektelenség: Nem teszel fel kérdéseket a pozícióval vagy a céggel kapcsolatban. Megoldás: Készíts elő néhány releváns kérdést, hogy demonstráld az érdeklődésedet.

A kommunikáció is kulcsfontosságú:

1. Monoton hanghordozás: Unalmasnak és érdektelennek tűnsz. Megoldás: Variáld a hangod, légy lelkes és energikus.
2. Túl gyors vagy túl lassú beszéd: Nehezen érthetővé válsz. Megoldás: Beszélj érthetően, a megfelelő tempóban.
3. Helytelen nyelvhasználat: Szleng, töltelékszavak használata. Megoldás: Használj formálisabb nyelvezetet, kerüld a töltelékszavakat („öhm”, „izé”).

A telefonos interjú nem csupán egy formalitás. Ez egy valódi lehetőség, hogy meggyőzd a munkáltatót arról, hogy te vagy a legalkalmasabb jelölt.

Végül, ne feledkezz meg az utókövetésről. Egy köszönő email küldése az interjú után sokat segíthet.

A személyes interjú baklövései: Kommunikációs és viselkedésbeli problémák

Számos oka lehet annak, ha egy interjú után nem kapsz visszahívást. Gyakran a kommunikációs és viselkedésbeli problémák állnak a háttérben. Nézzünk meg néhány tipikus baklövést:

• Rossz testbeszéd: A behúzott vállak, a szemkontaktus kerülése, a fészkelődés mind azt üzenik, hogy nem vagy magabiztos vagy érdeklődő. Megoldás: Tudatosan figyelj a testtartásodra, tartsd a szemkontaktust és mosolyogj!
• Negatív hozzáállás: Panaszkodás a korábbi munkahelyeidről, a volt főnöködről, vagy a feladatokról. Megoldás: Maradj pozitív és konstruktív, fókuszálj a tanulságokra és a fejlődésre.
• Túl sok beszéd, kevés hallgatás: Az interjú nem egy monológ, hanem egy párbeszéd. Megoldás: Figyelj oda a kérdésekre, adj tömör válaszokat, és hagyj teret a beszélgetésnek.
• Felkészületlenség: Nem tudod, mivel foglalkozik a cég, vagy nem tudsz releváns példákat hozni a készségeidre. Megoldás: Alaposan tájékozódj a cégről és a pozícióról, és készülj konkrét példákkal, amelyek alátámasztják az állításaidat.
• Túlzott szerénység vagy épp arrogancia: Mindkét véglet kerülendő. Megoldás: Mutasd be reálisan a képességeidet, és legyél nyitott a tanulásra.

A hitelesség kulcsfontosságú. Ne próbálj meg valaki másnak mutatkozni, mint aki valójában vagy.

További problémák:

1. Túlzott lazaság: Az interjú egy formális helyzet, még akkor is, ha a hangulat barátságos.
2. Inkoherens válaszok: Nem tudod logikusan és érthetően kifejteni a gondolataidat. Megoldás: Gyakorolj a válaszaidon előre, és strukturáld a mondanivalódat.
3. Irreleváns információk megosztása: Túl sok személyes részlet, ami nem kapcsolódik a munkához.

Ezek a kommunikációs és viselkedésbeli hibák mind befolyásolhatják a döntéshozók véleményét rólad, és megakadályozhatják, hogy a következő körbe juss.

Késés vagy pontatlanság: A professzionalizmus hiánya

A késés vagy pontatlanság az interjúztatók számára a tiszteletlenség jele. Ha nem tudsz időben megjelenni, az azt sugallja, hogy nem tartod fontosnak a lehetőséget. Ez azonnal rontja az esélyeidet.

De miért is olyan nagy probléma a késés?

Az interjúztatók értékes időt szánnak rád. A késés azt üzeni, hogy az ő idejük kevésbé fontos, mint a tiéd.

Megoldás:

• Tervezz előre! Nézd meg az útvonalat, számold ki a várható forgalmat, és indulj el időben.
• Legyen B-terved! Ha valami közbejön, legyen tartalék útvonalad vagy közlekedési eszközöd.
• Értesítsd az interjúztatót! Ha mégis késel, azonnal hívd fel őket, és tájékoztasd a helyzetről. Kérj elnézést, és biztosítsd őket, hogy igyekszel a lehető leghamarabb megérkezni. A kommunikáció kulcsfontosságú!

A pontatlanság (például nem a megfelelő címen jelensz meg, vagy hiányos dokumentumokkal érkezel) hasonlóképpen negatív képet fest rólad. Győződj meg róla, hogy minden információval rendelkezel, és alaposan felkészültél az interjúra!

A kérdések hiánya: Érdeklődés és proaktivitás mutatója

Az interjú végén feltett kérdések hiánya gyakran negatív üzenetet közvetít a munkáltató felé. A kérdések ugyanis nem csupán információgyűjtésre szolgálnak, hanem az érdeklődés és proaktivitás fontos mutatói.

Ha nem teszel fel kérdéseket, azt sugallhatod, hogy nem vagy igazán elkötelezett a pozíció iránt, vagy hogy nem gondoltad át alaposan, mit is jelentene a munkakör betöltése. Ez különösen akkor probléma, ha a cég olyan munkatársat keres, aki kezdeményező és önálló.

A kérdések hiánya azt is jelezheti, hogy nem vagy elég kíváncsi, és nem érdekelnek a részletek.

Megoldás: Készülj fel az interjúra legalább 3-4 kérdéssel. Ezek lehetnek a céges kultúrára, a csapat összetételére, a napi feladatokra vagy a karrierlehetőségekre vonatkozó kérdések. A lényeg, hogy mutasd meg az érdeklődésedet és a proaktív hozzáállásodat!

Ne félj bonyolultabb, mélyebb kérdéseket feltenni, ezzel is bizonyítva, hogy komolyan gondolod a jelentkezést. Egy jól megválasztott kérdés pozitív benyomást kelthet, és megkülönböztethet a többi jelölttől.

A fizetési igény túlzása vagy alulbecslése

A fizetési igény megadása kényes terület. Ha túlzó fizetést kérsz, a munkáltatók azt gondolhatják, hogy nem engedhetnek meg maguknak, vagy hogy túl vagy képzett a pozícióra. Ez különösen igaz a belépő szintű pozícióknál. Másrészt, ha alábecsülöd a fizetési igényed, az azt sugallhatja, hogy nincs önbizalmad, vagy nem ismered a piaci értéket.

A helyes fizetési igény megadásához elengedhetetlen a kutatás. Nézz utána a hasonló pozíciókban kínált fizetéseknek a területeden és a tapasztalatod szintjén.

Használj online fizetési kalkulátorokat és beszélj karrier tanácsadókkal. A kutatás alapján határozd meg a fizetési sávot, amellyel elégedett lennél. Az interjú során ne konkrét számot mondj, hanem ezt a sávot add meg. Légy rugalmas, és mutasd, hogy nyitott vagy a tárgyalásra, de ne engedj túl sokat az igényeidből.

Ne feledd, a fizetés csak egy része a kompenzációnak. Érdemes figyelembe venni az egyéb juttatásokat is, mint például az egészségbiztosítást, a nyugdíjpénztári hozzájárulást, a szabadságot és a képzési lehetőségeket. Ezek a tényezők is befolyásolhatják, hogy mennyire vonzó az ajánlat.

A referenciák hiánya vagy gyengesége

A referenciák hiánya vagy gyengesége komoly akadályt gördíthet az álláskeresés útjába. Sok munkáltató számára a referenciák ellenőrzése a kiválasztási folyamat kritikus része. Ha nem tudsz megfelelő referenciákat adni, vagy a megadott referenciák nem adnak pozitív visszajelzést, az könnyen elutasításhoz vezethet.

A gyenge referenciák azt sugallják, hogy a korábbi munkahelyeiden nem végeztél kiemelkedő munkát, vagy problémás volt a munkakapcsolatod.

Előfordulhat, hogy nincs aktuális referencia, mert régóta nem dolgoztál, vagy a korábbi munkáltatóddal megszakadt a kapcsolat. Ebben az esetben érdemes lehet önkéntes munkát végezni, vagy korábbi kollégákkal felvenni a kapcsolatot, akik hajlandóak lennének referenciát adni.

A rossz referenciák a legkárosabbak. Ha tudod, hogy egy korábbi főnököd negatívan nyilatkozna rólad, ne add meg a nevét. Inkább keress más alternatívát. Ha a munkáltató mégis felveszi vele a kapcsolatot, az katasztrofális következményekkel járhat.

A megoldás: Készülj fel! Mielőtt megadsz egy nevet, győződj meg róla, hogy az illető tisztában van azzal, hogy referenciaként adtad meg, és felkészült a kérdésekre. Beszélj vele a potenciális állásról, és emlékeztesd a sikereidre a közös munkátok során.

A köszönőlevél elmaradása: A jó modor fontossága

A köszönőlevél elmaradása sokszor alábecsült, pedig komoly hatással lehet az interjú utáni megítélésedre. Sokan elfelejtik, pedig egy szívélyes, személyre szabott köszönőlevél sokat nyom a latba.

Miért fontos? Mert azt üzeni, hogy komolyan gondolod az állást, és értékeled az interjúztató idejét. Egy ilyen gesztus azt mutatja, hogy udvarias, proaktív és figyelmes vagy – mind olyan tulajdonságok, amik vonzóvá tesznek egy munkáltató szemében.

A köszönőlevél nem csupán egy udvariassági forma, hanem egy lehetőség arra, hogy megerősítsd az interjún elhangzottakat, és kiemeld, miért lennél Te a legjobb választás.

Mit tehetsz? Küldj 24-48 órán belül egy rövid, tömör e-mailt. Említsd meg az interjúztató nevét, a pozíciót, és fogalmazz meg egyedi mondatokat, amelyek az interjú során elhangzottakra reflektálnak. Ne ismételd meg szó szerint az önéletrajzodat, hanem kiemelj egy-két pontot, ami különösen releváns a pozíció szempontjából. Végül, fejezd ki a lelkesedésedet a lehetőség iránt.

Ha nem küldesz köszönőlevelet, azt az interjúztató értelmezheti úgy, hogy nem vagy igazán érdeklődő, vagy nem veszed elég komolyan a munkakeresést. Ne hagyd, hogy ez a kis hiba elrontsa az esélyeidet!

A pozícióra való alkalmatlanság: Reális önértékelés és célok

Sokszor a visszautasítás mögött az áll, hogy egyszerűen nem felelsz meg a pozíció követelményeinek. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy alkalmatlan vagy, csupán azt, hogy nem ez a megfelelő szerepkör számodra ebben a pillanatban.

Érdemes reálisan felmérni a képességeidet és tapasztalatodat. Kérdezd meg magadtól: Valóban rendelkezem azokkal a kulcskompetenciákkal, amiket a hirdetésben kérnek? Ha a válasz nem, akkor talán érdemesebb olyan pozíciókat megcélozni, ahol jobban ki tudod használni az erősségeidet.

Ha folyamatosan olyan állásokra jelentkezel, amikre nincs meg a megfelelő tapasztalatod, az frusztrációhoz és időveszteséghez vezethet.

Megoldás: Légy őszinte magadhoz. Vizsgáld meg alaposan a hirdetéseket, és csak azokra jelentkezz, ahol legalább 70-80%-ban megfelelsz a követelményeknek. Gondold át, milyen területeken kell fejlődnöd, és fektess be a továbbképzésbe.

Ne feledd: a karrier egy hosszú távú folyamat. Lehet, hogy egy alacsonyabb szintű pozícióval kell kezdened, de a szorgalom és a tanulás meghozza a gyümölcsét.

A cég kultúrájához való nem illeszkedés

A cég kultúrájához való nem illeszkedés az egyik leggyakoribb oka annak, hogy nem hívnak vissza egy interjú után. Ez nem mindig a szakmai képességeid hiányát jelenti, hanem azt, hogy a személyiséged, a munkastílusod vagy az értékrended nem passzol a vállalat belső működéséhez.

Gondolj bele: egy agresszív, eredményorientált értékesítési csapatban egy csendes, elemző típus nem valószínű, hogy jól érezné magát, még akkor sem, ha a szakmai tudása kiváló. Ugyanez igaz fordítva is: egy lazább, kreatív környezetben egy túlságosan szabálykövető, hierarchiában gondolkodó jelölt kilógna a sorból.

A munkáltatók nem csak a megfelelő szakmai tudást keresik, hanem olyan embereket, akik beilleszkednek a csapatba és a vállalati kultúrába.

Hogyan derítheted ki, hogy illeszkedsz-e a cég kultúrájához? Kérdezz! Az interjú során te is interjúztatod a céget. Kérdezz a csapatmunkáról, a vezetői stílusról, a munkaidő rugalmasságáról, és a vállalat értékeiről. Figyeld meg a válaszokat, és próbáld meg elképzelni, hogyan éreznéd magad ebben a környezetben.

A kutatás is segíthet. Nézd meg a cég weboldalát, a közösségi média felületeit, és olvass utána a munkavállalói véleményeknek a Glassdoor-on vagy más hasonló oldalakon. Ezek mind segíthetnek abban, hogy képet kapj a vállalat kultúrájáról.

Ne feledd: a legjobb munkahely az, ahol önmagad lehetsz és ahol a munkád örömet okoz. Ha úgy érzed, hogy nem illeszkedsz a cég kultúrájához, akkor lehet, hogy jobb, ha tovább keresgélsz.