Az egészséges táplálkozás útvesztőjében könnyű eltévedni a rengeteg egymásnak ellentmondó információ között. Számos tévhit él a köztudatban, amelyek nemcsak feleslegesen bonyolítják az étrendünket, de akár károsak is lehetnek.

Sokan például azt hiszik, hogy a zsírok feltétlenül kerülendők, pedig a szervezetnek szüksége van egészséges zsírokra a megfelelő működéshez. Hasonlóan elterjedt tévhit, hogy a szénhidrátok hizlalnak, pedig a komplex szénhidrátok, mint a teljes kiőrlésű gabonák, fontos energiaforrások.

Gyakran hallani, hogy a reggeli a legfontosabb étkezés, és kihagyása elhízáshoz vezet. Bár a reggeli fontos lehet, nem mindenki számára kötelező, és a kalóriabevitel egésze számít. Egy másik tévhit, hogy a gyümölcsök cukortartalma miatt kerülendők. Bár tartalmaznak cukrot, tele vannak vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rostokkal, amelyek elengedhetetlenek az egészséghez.

A diéta nem egyenlő az éhezéssel.

Sokan abban is hisznek, hogy a méregtelenítő kúrák szükségesek a szervezet megtisztításához. A valóságban a máj és a vese tökéletesen ellátja ezt a feladatot. Továbbá, a gluténmentes étrend mindenkinek jót tesz. Ez csak a gluténérzékenyek és a cöliákiások számára igaz. A light termékek mindig egészségesebbek. Ez nem mindig igaz, gyakran magasabb a cukor- vagy zsírtartalmuk.

Egy másik tévhit, hogy a tojás emeli a koleszterinszintet. A kutatások szerint a táplálékkal bevitt koleszterin kevésbé befolyásolja a vér koleszterinszintjét, mint azt korábban gondoltuk. Végül, minél több fehérjét eszünk, annál jobb. A túlzott fehérjebevitel megterheli a veséket.

A „zsírszegény” termékek valójában egészségesebbek

Sokan még mindig abban a tévhitben élnek, hogy a „zsírszegény” vagy „light” termékek automatikusan egészségesebbek a teljes zsírtartalmú változatoknál. Pedig ez egyáltalán nem biztos, sőt, gyakran éppen ellenkezőleg igaz.

Miért? A válasz egyszerű: a gyártók valahogy pótolniuk kell a zsír hiányát, hogy a termék ízletes és élvezhető maradjon. Ezt általában hozzáadott cukorral, sóval, vagy mesterséges adalékanyagokkal érik el. Ezek az összetevők pedig hosszú távon sokkal károsabbak lehetnek az egészségre, mint a természetes zsírok.

Például, egy „zsírszegény” joghurt tele lehet cukorral, ami megemeli a vércukorszintet, hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz, és növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Ezzel szemben a teljes zsírtartalmú joghurt, bár több kalóriát tartalmaz, lassabban szívódik fel, jobban eltelít, és kevesebb cukrot tartalmaz.

A zsír nem az ellenség! Sőt, a zsírra szükségünk van a hormontermeléshez, a vitaminok felszívódásához, és az agy megfelelő működéséhez.

Persze, nem mindegy, milyen zsírokat fogyasztunk. A telítetlen zsírok (pl. olívaolaj, avokádó, diófélék) kifejezetten jót tesznek az egészségünknek, míg a transz-zsírok (pl. feldolgozott élelmiszerekben) kerülendők.

Ezért ahelyett, hogy automatikusan a „zsírszegény” termékeket választanánk, mindig olvassuk el az összetevők listáját, és figyeljünk a cukor-, só-, és adalékanyag-tartalomra. Néha sokkal jobb választás egy teljes zsírtartalmú, természetesebb termék, mint egy agyonfeldolgozott „light” verzió.

Ne dőljünk be a marketingfogásoknak! A „zsírszegény” címke nem garancia az egészségre. A tudatos táplálkozás alapja az, hogy tisztában legyünk azzal, mit eszünk, és ne hagyjuk magunkat megtéveszteni a reklámokkal.

A teljes értékű élelmiszerek, mint a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák és sovány fehérjék sokkal jobb választások, mint a feldolgozott, „zsírszegény” termékek.

A szénhidrátok az ördögtől valók – A szénhidrátfóbia pszichológiai háttere és a valóság

A szénhidrátfóbia, azaz a szénhidrátoktól való indokolatlan félelem az elmúlt években egyre elterjedtebb jelenség lett. Sokan úgy vélik, hogy a szénhidrátok felelősek a súlygyarapodásért, a cukorbetegségért és más egészségügyi problémákért. Ez a tévhit azonban messze áll a valóságtól.

A szénhidrátok a szervezet elsődleges energiaforrásai. Nélkülük a testünk nem tudna megfelelően működni. A szénhidrátok glükózzá alakulnak át, ami az agy és az izmok számára is elengedhetetlen. A szénhidrátok közé tartoznak a zöldségek, gyümölcsök, gabonák és hüvelyesek is, amelyek tele vannak vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rostokkal.

A szénhidrátfóbia pszichológiai hátterében gyakran a diétakultúra áll. A divatos diéták gyakran démonizálnak bizonyos tápanyagokat, és a szénhidrátok gyakran esnek áldozatul ennek a folyamatnak. Az emberek hajlamosak a gyors megoldásokra, és hisznek abban, hogy a szénhidrátok drasztikus csökkentése gyors fogyást eredményez. Ez azonban nem fenntartható, és hosszú távon akár káros is lehet.

A valóság az, hogy a nem mindegy, milyen szénhidrátokat fogyasztunk. A feldolgozott élelmiszerekben, fehér kenyérben és cukros üdítőkben található finomított szénhidrátok valóban kevésbé egészségesek, mert hirtelen emelik a vércukorszintet és nem tartalmaznak sok tápanyagot. Azonban a teljes kiőrlésű gabonák, a zöldségek, a gyümölcsök és a hüvelyesek komplex szénhidrátokat tartalmaznak, amelyek lassan szívódnak fel, stabilizálják a vércukorszintet és rostokban gazdagok.

A szénhidrátok elhagyása helyett a hangsúlyt a minőségi, rostban gazdag szénhidrátok fogyasztására kell helyezni, mértékkel.

A rostok kulcsszerepet játszanak az emésztésben, a vércukorszint szabályozásában és a teltségérzet kialakításában. Hiányuk emésztési problémákhoz, vércukorszint ingadozáshoz és túlevéshez vezethet.

Ahelyett, hogy teljesen kiiktatnánk a szénhidrátokat az étrendünkből, inkább a tudatos választásokra kell törekednünk. Válasszunk teljes kiőrlésű kenyeret a fehér helyett, fogyasszunk több zöldséget és gyümölcsöt, és kerüljük a cukros üdítőket és a feldolgozott élelmiszereket.

A szénhidrátok nem az ördögtől valók. Ők a barátaink, ha megfelelően bánunk velük. A kiegyensúlyozott étrend, amely tartalmazza a megfelelő mennyiségű és minőségű szénhidrátot, elengedhetetlen az egészségünk megőrzéséhez.

Ne dőljünk be a szénhidrátfóbiának! Tájékozódjunk megbízható forrásokból, és hallgassunk a testünk jelzéseire. Az egészséges táplálkozás nem a tiltásokról, hanem a tudatos választásokról szól.

A reggeli a legfontosabb étkezés – A reggeli mítoszának boncolgatása és alternatív megközelítések

Sokan hiszik, hogy a reggeli a legfontosabb étkezés, és kihagyása szinte bűn. Pedig ez a nézet mára megkérdőjeleződött. Bár a reggeli elfogyasztása kétségtelenül előnyös lehet egyesek számára, nem feltétlenül igaz mindenkire.

Valójában a reggeli hatása nagymértékben függ az egyéni szokásoktól, életmódtól és a nap további részében elfogyasztott ételek minőségétől. Vannak, akik reggeli nélkül is energikusak és produktívak, míg mások számára elengedhetetlen a napindításhoz.

A reggeli mítoszának gyökerei részben a marketingben keresendők. A gabonapehely-gyártók évtizedekig hirdették, hogy a reggeli elengedhetetlen a jó egészséghez, ami jelentősen befolyásolta a közvéleményt.

A reggeli kihagyása nem feltétlenül vezet súlygyarapodáshoz vagy anyagcsere-problémákhoz, ahogy azt sokan gondolják.

Az időszakos böjtölés (intermittent fasting) egyre népszerűbbé válásával sokan tapasztalják, hogy a reggeli kihagyása akár pozitív hatással is lehet az egészségükre. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a reggeli soha nem hasznos. A lényeg a tudatosság és az egyéni szükségletek figyelembe vétele.

Ha valaki reggel éhes, és jól érzi magát reggelivel, akkor nyugodtan fogyassza. Azonban, ha valaki nem éhes, vagy nem szereti a reggelit, ne erőltesse. A lényeg, hogy a nap folyamán a megfelelő tápanyagokat bevigyük.

Alternatív megközelítések:

• Figyelj a tested jelzéseire: ha éhes vagy reggel, egyél. Ha nem, ne erőltesd.
• Fókuszálj a tápanyagdús ételekre: a reggeli ne legyen üres kalóriaforrás, hanem tartalmazzon fehérjét, rostot és egészséges zsírokat.
• Próbálj ki különböző reggeli opciókat: ha unod a hagyományos reggelit, kísérletezz új receptekkel és hozzávalókkal.
• Ha kihagyod a reggelit, figyelj oda a nap további részében elfogyasztott ételek minőségére és mennyiségére.

Tehát, ne dőlj be a reggeli mítoszának. Hallgass a testedre, és találd meg azt a táplálkozási módot, ami a számodra a legmegfelelőbb.

A gyakori, kis étkezések felpörgetik az anyagcserét

Sokan hiszik, hogy a gyakori, kis étkezések felpörgetik az anyagcserét, és ezáltal segítik a fogyást. Ez azonban nem feltétlenül igaz. A kutatások azt mutatják, hogy a teljes napi kalóriabevitel és a makrotápanyagok aránya (fehérje, szénhidrát, zsír) sokkal nagyobb szerepet játszik a súlyszabályozásban, mint az étkezések gyakorisága.

Bár igaz, hogy az emésztéshez energia szükséges (ezt hívjuk a táplálék termikus hatásának), ez az energiafelhasználás nem olyan jelentős, hogy drámaian befolyásolná az anyagcserét. Tehát, nem az étkezések száma számít elsősorban, hanem az, hogy mit és mennyit eszünk.

A gyakori étkezések nem feltétlenül gyorsítják fel az anyagcserét, de segíthetnek a vércukorszint stabilan tartásában és az éhségérzet kontrollálásában egyes emberek számára.

Vannak, akik számára valóban előnyös lehet a gyakori étkezés, különösen azoknak, akik nehezen tudnak nagy adagokat elfogyasztani, vagy akiknek valamilyen egészségügyi problémájuk van (például cukorbetegség). Azonban mások számára a ritkább, nagyobb étkezések lehetnek jobbak, például azért, mert jobban illeszkednek az életmódjukhoz, vagy mert könnyebben tudják így kontrollálni a kalóriabevitelüket.

A lényeg, hogy nincs egyetlen, mindenkire érvényes szabály. Kísérletezzünk, figyeljük meg a testünk reakcióit, és találjuk meg azt az étkezési stratégiát, ami a legjobban működik számunkra, figyelembe véve a céljainkat és az életmódunkat. Ne feledkezzünk meg a kiegyensúlyozott étrendről, a megfelelő folyadékbevitelről és a rendszeres testmozgásról sem!

A gyümölcs tele van cukorral, ezért kerülni kell

A gyümölcsök cukortartalma gyakran riasztja az embereket, pedig a gyümölcsök elkerülése az egészséges táplálkozás egyik legnagyobb tévhite. Igaz, hogy tartalmaznak cukrot, de ez a cukor, a fruktóz, természetes formában van jelen, és együtt jár a gyümölcsökben található rengeteg hasznos tápanyaggal.

A gyümölcsök nem csupán cukrot tartalmaznak. Tele vannak vitaminokkal, ásványi anyagokkal, rostokkal és antioxidánsokkal, amelyek elengedhetetlenek a szervezetünk megfelelő működéséhez. A rostok például lassítják a cukor felszívódását, így elkerülhető a vércukorszint hirtelen megemelkedése, ami a finomított cukrok fogyasztásakor gyakran előfordul.

A gyümölcsökben található cukor nem ugyanaz, mint a hozzáadott cukor, ami feldolgozott élelmiszerekben található.

A hozzáadott cukrok, mint például a finomított fehér cukor vagy a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, üres kalóriák, amelyek nem tartalmaznak tápanyagokat, és hozzájárulhatnak a súlygyarapodáshoz, a cukorbetegséghez és más egészségügyi problémákhoz. Ezzel szemben a gyümölcsökben található cukor a fent említett hasznos tápanyagokkal együtt érkezik, így a szervezetünk sokkal jobban tudja hasznosítani.

Persze, mint mindenben, a gyümölcsfogyasztásban is fontos a mértékletesség. Túlzott mennyiségben bármi káros lehet, de a napi ajánlott gyümölcsmennyiség bevitele (ami általában 2-3 adag) jótékony hatással van az egészségre. Inkább a feldolgozott élelmiszereket és a hozzáadott cukrokat tartalmazó italokat érdemes kerülni, mint a friss gyümölcsöket.

Ne féljünk tehát a gyümölcsöktől! Bátran építsük be őket a mindennapi étrendünkbe, hiszen rengeteg előnnyel járnak, és segítenek abban, hogy egészségesebben és fittebben éljünk.

A „méregtelenítő” diéták valóban működnek

A „méregtelenítő” diéták ígérete csábító: rövid idő alatt megszabadulni a felhalmozódott „méreganyagoktól” és ezáltal egészségesebbé válni. Azonban ez az egyik legelterjedtebb tévhit az egészséges táplálkozással kapcsolatban. A valóság az, hogy a szervezetünk – a máj, a vese és a bőr – folyamatosan és hatékonyan méregteleníti magát. Nincs szükségünk drága gyümölcslevekkel, speciális teákkal vagy koplalással járó kúrákra.

A „méregtelenítő” diéták gyakran igen korlátozóak, ami rövid távon súlyvesztést eredményezhet, de ez nagyrészt vízvesztés és izomtömeg csökkenése. A tápanyaghiányos étrendek hosszú távon károsak lehetnek az egészségre. Ráadásul, amint visszatérünk a normál étkezéshez, a leadott kilók szinte azonnal visszajönnek, a jojó-effektus pedig tovább ronthatja az anyagcserénket.

Mire alapozzák tehát a népszerűségüket? A „méregtelenítő” diéták gyakran azt sugallják, hogy a fáradtság, a puffadás vagy a fejfájás a „méreganyagok” felhalmozódásának jele. Bár ezek a tünetek valóban kellemetlenek lehetnek, sokkal valószínűbb, hogy más okok állnak a hátterükben, például dehidratáltság, alváshiány, stressz vagy nem megfelelő táplálkozás.

A szervezetünknek nincs szüksége külső segítségre a méregtelenítéshez. A máj és a vese tökéletesen elvégzi ezt a feladatot.

Mit tehetünk tehát, ha valóban szeretnénk támogatni a szervezetünk természetes méregtelenítő folyamatait? A válasz egyszerű: egészségesen kell táplálkozni. Ez azt jelenti, hogy sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, elegendő vizet iszunk, és odafigyelünk a megfelelő rostbevitelre. A rendszeres testmozgás és a stressz kezelése szintén hozzájárul a szervezet optimális működéséhez.

Röviden, a „méregtelenítő” diéták helyett a kiegyensúlyozott, változatos étrend és az egészséges életmód a kulcs a jó közérzethez és a hosszú távú egészséghez.

A glutén mindenki számára káros

Sokan gondolják, hogy a glutén mindenkinek ártalmas, pedig ez egyáltalán nem igaz. A glutén egy fehérjecsoport, amely bizonyos gabonafélékben található meg, mint például a búza, a rozs és az árpa. A probléma valójában csak azokat érinti, akik cöliákiában szenvednek, vagy gluténérzékenyek.

A cöliákia egy autoimmun betegség, amely a vékonybelet károsítja, amikor a beteg glutént fogyaszt. Ez súlyos emésztési problémákhoz, tápanyaghiányhoz és más egészségügyi komplikációkhoz vezethet. A cöliákiában szenvedőknek valóban szigorúan gluténmentes diétát kell tartaniuk.

A nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) kevésbé súlyos állapot, de hasonló tüneteket okozhat, mint a cöliákia, például puffadást, hasfájást, fáradtságot és fejfájást. Az NCGS-ben szenvedők a glutén elhagyásával enyhíthetik a tüneteiket, de nem tapasztalnak olyan súlyos bélkárosodást, mint a cöliákiások.

Azonban a legtöbb ember számára a glutén fogyasztása teljesen biztonságos. Sőt, a gluténtartalmú gabonafélék fontos tápanyagforrások lehetnek, például rostot, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. A glutén indokolatlan elhagyása a diétából nemcsak felesleges korlátozás, hanem tápanyaghiányhoz is vezethet.

A gluténmentes diéta nem a legtöbb ember számára egészségesebb, csupán azoknak, akiknek orvosilag indokolt.

Sokan azért kezdenek gluténmentes diétába, mert azt hiszik, hogy fogyni fognak tőle. Bár a gluténmentes termékek gyakran alacsonyabb kalóriatartalmúak, ez nem mindig van így. Ráadásul a gluténmentes termékek gyakran drágábbak és kevésbé táplálóak, mint a gluténtartalmú megfelelőik. A fogyás kulcsa a kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás, nem pedig a glutén elhagyása.

Mielőtt valaki gluténmentes diétába kezdene, mindenképpen konzultáljon orvosával vagy dietetikusával. Fontos kizárni a cöliákiát vagy más egészségügyi problémákat, mielőtt drasztikus változtatásokat eszközölne az étrendjében. Az öndiagnózis és a megalapozatlan diétás döntések károsak is lehetnek.

Tehát, ha nem szenvedsz cöliákiában vagy gluténérzékenységben, nincs okod arra, hogy elkerüld a gluténtartalmú ételeket. Élvezd a változatos és kiegyensúlyozott étrendet, amely tartalmazza a teljes kiőrlésű gabonákat, és ne ess áldozatul a divatos diétáknak.

A kalóriák egyenlőek – A makrotápanyagok szerepe a testsúlykontrollban

Az egyik legelterjedtebb tévhit az egészséges táplálkozással kapcsolatban, hogy a kalóriák egyenlőek. Ez azt jelenti, hogy mindegy, honnan származnak a kalóriák, a testsúlyra gyakorolt hatásuk azonos. Bár a kalóriadeficit valóban elengedhetetlen a fogyáshoz, a makrotápanyagok (fehérjék, szénhidrátok, zsírok) szerepe korántsem elhanyagolható.

A fehérjék például telítőbbek, mint a szénhidrátok vagy a zsírok. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi kalória elfogyasztása fehérjéből hosszabb ideig tart jóllakottnak, így kevesebb kalóriát fogsz bevinni a nap folyamán. A fehérjék emellett fontosak az izomtömeg megőrzéséhez is, ami kulcsfontosságú a metabolizmus serkentéséhez.

A szénhidrátok a szervezet elsődleges energiaforrásai. Fontos különbséget tenni a komplex és egyszerű szénhidrátok között. A komplex szénhidrátok (pl. teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek) lassabban szívódnak fel, stabilizálják a vércukorszintet és rostokban gazdagok. Az egyszerű szénhidrátok (pl. cukor, finomított liszt) gyorsan felszívódnak, hirtelen vércukorszint-emelkedést okoznak, és kevésbé telítőek.

A zsírok szintén elengedhetetlenek a szervezet számára. Fontosak a hormontermeléshez, a sejtmembránok felépítéséhez és a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához. Itt is fontos a minőség: a telítetlen zsírok (pl. avokádó, olívaolaj, diófélék) előnyösebbek a telített zsírokkal (pl. vörös húsok, tejtermékek) szemben.

A makrotápanyagok aránya az étrendben jelentősen befolyásolja a testsúlykontrollt, az anyagcserét és az általános egészségi állapotot.

Például, egy magas fehérje- és alacsony szénhidráttartalmú étrend hatékonyabb lehet a fogyásban, mint egy magas szénhidrát- és alacsony zsírtartalmú étrend, még akkor is, ha mindkettő ugyanannyi kalóriát tartalmaz. Ez a makrotápanyagok eltérő hatásainak köszönhető a hormonokra, az étvágyra és az anyagcserére.

Ezért nem elég csak a kalóriákat számolni. Figyelni kell a makrotápanyagok arányára is. Egy kiegyensúlyozott étrend, amely megfelelő mennyiségű fehérjét, komplex szénhidrátot és egészséges zsírt tartalmaz, sokkal hatékonyabb a testsúlykontroll szempontjából, mint egy olyan étrend, amely csak a kalóriákra összpontosít.

Továbbá, a különböző makrotápanyagok eltérő hatással vannak a hormonokra is. Például a magas szénhidráttartalmú étrend inzulinrezisztenciához vezethet, ami megnehezíti a fogyást. A fehérjék viszont növelik a telítettségérzetért felelős hormonok szintjét.

Végső soron, a kalóriák nem egyenlőek. A makrotápanyagok minősége és aránya kritikus fontosságú a testsúlykontroll és az egészség szempontjából. Az étrend tervezésekor érdemes figyelembe venni a fehérjék, szénhidrátok és zsírok egyéni szükségleteket kielégítő arányát.

A táplálékkiegészítők helyettesítik a változatos étrendet

Sokan hiszik, hogy a táplálékkiegészítőkkel pótolhatják a változatos étrend hiányosságait. Ez azonban súlyos tévedés. Bár a kiegészítők bizonyos esetekben hasznosak lehetnek, soha nem helyettesíthetik a teljes értékű élelmiszerekből származó tápanyagokat.

A gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék és húsok nem csupán vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak, hanem számtalan egyéb bioaktív vegyületet, például antioxidánsokat és fitokemikáliákat, melyek együttes hatása messze túlmutat a kiegészítők által biztosított előnyökön.

A táplálékkiegészítők ráadásul nem feltétlenül szívódnak fel olyan hatékonyan, mint a természetes forrásokból származó tápanyagok. A szervezetünk sokkal jobban képes feldolgozni és hasznosítani a teljes élelmiszerekben található tápanyagokat.

A táplálékkiegészítők nem csodaszerek. Nem helyettesíthetik a kiegyensúlyozott étrendet és az egészséges életmódot.

Vegyük például a C-vitamint. Egy narancs nem csak C-vitamint tartalmaz, hanem rostot, egyéb vitaminokat és antioxidánsokat is, melyek együttesen erősítik az immunrendszert. Egy C-vitamin tabletta önmagában nem képes ugyanezt a hatást elérni.

A legfontosabb a változatos és kiegyensúlyozott étrend kialakítása. A táplálékkiegészítők csak akkor jöhetnek szóba, ha valamilyen konkrét hiányállapot áll fenn, és azt orvos diagnosztizálta. Ebben az esetben is fontos, hogy a kiegészítő szedése mellett törekedjünk a megfelelő tápanyagbevitelt biztosító étrendre.

Ne dőljünk be a reklámoknak és a csodaszerek ígéretének. Az egészség kulcsa a tudatos táplálkozásban rejlik.

A drága „szuperélelmiszerek” a kulcs az egészséghez

Sokan azt hiszik, hogy az egészséges táplálkozás egyenlő a drága, egzotikus „szuperélelmiszerek” fogyasztásával. Ez azonban egy tévhit. Bár kétségtelen, hogy bizonyos élelmiszerek magas tápértékkel rendelkeznek, nem kell vagyonokat költeni ahhoz, hogy egészségesen étkezzünk.

A valóság az, hogy az egészséges táplálkozás alapja a kiegyensúlyozott étrend, ami azt jelenti, hogy a különböző tápanyagcsoportokból (gyümölcsök, zöldségek, gabonák, fehérjék, zsírok) megfelelő mennyiséget fogyasztunk. A helyi termelők által kínált szezonális zöldségek és gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonák, a hüvelyesek és a sovány fehérjeforrások sokkal jobb ár-érték arányt képviselnek, mint a távoli országokból importált, méregdrága „szuperélelmiszerek”.

Ahelyett, hogy a legújabb „szuperélelmiszer” után rohannánk, koncentráljunk a változatos, feldolgozatlan élelmiszerek fogyasztására.

Gyakran előfordul, hogy a „szuperélelmiszerek” népszerűsége csak egy divathullám, és a marketing ereje túlértékeli a valós tápértéküket. Például, a goji bogyó vagy a chia mag kétségtelenül egészséges, de ugyanolyan tápanyagokat (vagy még többet) találhatunk a helyi almában, a sárgarépában vagy a lenmagban is, sokkal kedvezőbb áron.

Ne feledjük, hogy a kulcs a mértékletesség és a változatosság. Egy tápláló és egészséges étrend nem kell, hogy drága legyen. A tudatos vásárlás, a szezonális termékek előnyben részesítése és az otthoni főzés mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egészségesen táplálkozzunk anélkül, hogy a pénztárcánk bánná.

Az egészségünk megőrzése nem a legdrágább, hanem a legokosabb választásokon múlik.