Mátyás király uralkodása a magyar történelem egyik legfényesebb korszaka, a reneszánsz szellemiségének meghonosodása és a központi hatalom megerősödése révén. Udvara a korabeli Európa egyik legjelentősebb kulturális központjává vált, ahol a humanista tudósok, művészek és diplomaták pezsgették az életet.
A fényűzés és a pompa azonban nem takarta el a hatalmi játszmákat, melyek a király környezetében zajlottak. Konfliktusok és intrikák szőtték át a mindennapokat, miközben Mátyás igyekezett fenntartani az egyensúlyt a különböző érdekcsoportok között.
A királyi udvar nem csupán a művészetek és a tudományok melegágya volt, hanem a politikai ambíciók és a személyes rivalizálás színtere is.
A Corvina könyvtár létrehozása, a Budai vár reneszánsz stílusú átépítése, a zsoldossereg fenntartása mind hatalmas költségekkel járt, melyek terhe részben a népre nehezedett. Mátyás uralkodása tehát nem csupán a dicsőség és a prosperitás időszaka volt, hanem a királyi hatalom kiépítésének és fenntartásának kora is, melynek árnyoldalai is voltak.
A korabeli krónikák és levelezések bepillantást engednek az udvarban zajló eseményekbe, feltárva a személyes ambíciókat, a hatalmi törekvéseket és a korabeli társadalom összetettségét. Mátyás király udvara tehát egy olyan világ volt, ahol a fényűzés és a hatalmi játszmák szorosan összefonódtak, formálva a magyar aranykor képét.
Mátyás király hatalomra kerülése és a trón megszilárdítása
Mátyás király váratlan trónra lépése 1458-ban a magyar történelem egyik legizgalmasabb fejezete. Apja, Hunyadi János halála után a nemesség egy része III. Frigyes német-római császárt támogatta, míg a Hunyadi-párt Mátyást látta a legalkalmasabbnak a trónra. A fiatal Mátyás ekkor még fogságban volt Prágában.
A tatai országgyűlésen a nemesség végül egyhangúlag Mátyást választotta királlyá, ezzel meglepve a Habsburg-pártot. Azonban a hatalom megszerzése csak az első lépés volt; Mátyásnak meg kellett küzdenie a trónért, és le kellett győznie a belső és külső ellenségeket.
A korona megszerzése, melyet III. Frigyes birtokolt, kulcsfontosságú volt a legitimációhoz. Mátyás hatalmas összeget fizetett érte, ezzel is demonstrálva elszántságát.
A trón megszilárdítása nem volt egyszerű. Számos báró szövetkezett ellene, attól tartva, hogy a király megerősödése az ő hatalmuk csökkenésével jár. Mátyás kemény kézzel lépett fel az összeesküvőkkel szemben, megszilárdítva a királyi hatalmat. Központosította a közigazgatást és átalakította a hadsereget, létrehozva a híres fekete sereget, amely hűséges volt hozzá és hatékonyan védte az országot.
Emellett Mátyás ügyesen használta ki a diplomáciát és a katonai erőt. Harcba szállt a törökökkel, védve az ország déli határait. Meghódította Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot, ezzel is növelve Magyarország befolyását a közép-európai térségben. Uralkodása alatt az ország virágzott, és a reneszánsz kultúra is elterjedt.
A királyi udvar mint a reneszánsz központja – Kulturális hatások és művészeti mecénásság
Mátyás király udvara Buda és Visegrád központtal a reneszánsz szellemiségének egyik legfontosabb közép-európai bástyája volt. A király nem csupán politikai és katonai sikereivel írta be magát a történelembe, hanem azzal is, hogy elkötelezett mecénása lett a művészeteknek és a tudománynak.
Az udvarba özönlöttek a humanista tudósok, művészek és építészek Itáliából, akik új stílusokat és gondolkodásmódokat hoztak magukkal. Antonio Bonfini, a király krónikása, vagy Galeotto Marzio, a humanista író, mind a király szolgálatában álltak és hozzájárultak az udvar szellemi pezsgéséhez.
Mátyás király híres könyvtára, a Bibliotheca Corviniana, Európa egyik legnagyobb és legértékesebb könyvgyűjteménye volt a maga korában. A kódexek nem csupán a tudást őrizték, hanem művészi értékükkel is hozzájárultak az udvar fényűzéséhez. Az egyes kötetek kézzel festett miniatúrákkal és aranyozott díszítésekkel büszkélkedhettek.
A Bibliotheca Corviniana nem csupán könyvtár volt, hanem a királyi hatalom és műveltség szimbóluma.
A királyi udvarban virágzott az építészet is. A budai és visegrádi paloták reneszánsz stílusban épültek át, és a kor legmodernebb kényelmi berendezéseivel voltak felszerelve. A kertek, szökőkutak és szobrok tovább emelték az udvar fényét.
Mátyás király mecénási tevékenysége nem korlátozódott csupán a külföldi művészek támogatására. A magyar művészek is lehetőséget kaptak a kibontakozásra, és a királyi udvarban tanulhattak és dolgozhattak. Ez hozzájárult a magyar reneszánsz művészet fejlődéséhez.
Az udvarban rendezett ünnepségek, lakomák és lovagi tornák is a reneszánsz pompa megnyilvánulásai voltak. A fényűző ruhák, az ízletes ételek és a látványos programok mind a király hatalmát és gazdagságát hirdették.
A Corvina könyvtár – A tudás felhalmozása és terjesztése
A Corvina könyvtár, Mátyás király reneszánsz udvarának ékköve, nem csupán egy gyűjtemény volt, hanem a tudás felhalmozásának és terjesztésének központja. Több ezer kötetet számlált, melyek között megtalálhatóak voltak antik szerzők művei, humanista írások és természettudományos értekezések is.
A könyvtár nem csak a király, hanem a tudósok és művészek számára is nyitva állt, ezzel is elősegítve a szellemi fejlődést az országban. A könyvek kézzel írottak és gyönyörűen illusztráltak voltak, igazi műalkotások. A kötések bőrből készültek, gyakran aranyozott díszítéssel.
A könyvtár fontosságát mutatja, hogy Mátyás király nagy hangsúlyt fektetett a könyvek beszerzésére. Itáliából és más európai országokból hozatott kódexeket, sőt, saját másolóműhelyt is fenntartott. Ez a műhely biztosította a könyvek folyamatos gyarapodását és a tudás terjesztését.
A Corvina könyvtár nem csupán egy királyi luxuscikk volt, hanem a reneszánsz szellemiség megtestesítője Magyarországon, amely a tudás hatalmát hirdette.
Sajnos a török hódoltság idején a Corvina könyvtár nagy része megsemmisült vagy szétszóródott. A megmaradt kötetek ma a világ különböző könyvtáraiban és múzeumaiban találhatók. Azonban a Corvina könyvtár emléke él, és a magyar kultúra egyik legfontosabb öröksége.
A könyvtár hatása túlmutatott a korán. A humanista eszmék terjesztésével hozzájárult a magyar szellemi élet fejlődéséhez, és megalapozta a későbbi korok tudományos törekvéseit.
A királyi udvar építészeti remekei: Visegrád, Buda és a vidéki kastélyok
Mátyás király udvarának fényűzése nem csupán a pompás ünnepségekben és a művészetek pártolásában mutatkozott meg, hanem az építészetben is. Visegrád, Buda és a vidéki kastélyok mind-mind a király hatalmának és gazdagságának kézzelfogható bizonyítékai voltak.
Visegrád a reneszánsz építészet egyik korai példája Magyarországon. A palota újjáépítése során Mátyás király a legmodernebb itáliai építészeti megoldásokat alkalmazta. A loggiák, a belső kertek és a díszkutak mind a királyi udvar kifinomult ízlését tükrözték. A palota nem csupán a királyi család rezidenciája volt, hanem a politikai és kulturális élet központja is.
Buda is jelentős átalakuláson ment keresztül Mátyás uralkodása alatt. A budai vár bővítése és korszerűsítése a királyi hatalom megerősítését szolgálta. A várban könyvtár, csillagvizsgáló és műhelyek is helyet kaptak, ezzel is jelezve Mátyás érdeklődését a tudományok és a művészetek iránt.
Mátyás király építkezései nem csupán a királyi hatalmat demonstrálták, hanem hozzájárultak Magyarország bekapcsolódásához az európai reneszánsz vérkeringésébe.
A vidéki kastélyok, mint például a tatai vár, a király vadászterületeinek központjai voltak, és egyben a királyi udvar ideiglenes szálláshelyei. Ezek az épületek kevésbé voltak fényűzőek, mint a visegrádi palota vagy a budai vár, de mégis tükrözték a kor építészeti stílusát és a királyi udvar igényeit. A kastélyok körül gyakran alakultak ki kisebb települések, amelyek a királyi udvar ellátását szolgálták.
A királyi konyha és a fényűző lakomák – Gasztronómiai szokások és az udvar pompája
Mátyás király udvarában a fényűzés a gasztronómiában is megmutatkozott. A királyi konyha Európa egyik legkiválóbbja volt, ahol a kor legképzettebb szakácsai dolgoztak. A lakomák nem csupán étkezések voltak, hanem a hatalom demonstrálásának eszközei is. A menüsorok rendkívül változatosak és gazdagok voltak, a vadak, szárnyasok, halak és a legkülönfélébb fűszerek felhasználása jellemezte őket.
A reneszánsz hatása a tálalásban és az ételek elkészítési módjában is tetten érhető. Az ételeket gyakran bonyolult formákra rendezték, és ehető arany díszítéssel is ellátták. A boroknak is kiemelt szerep jutott, a legjobb minőségű itáliai és rajnai borok kerültek az asztalra. A lakomák alkalmával gyakran szórakoztató programok is zajlottak, mint például zenészek, énekesek és mutatványosok fellépései.
A királyi konyha nem csupán a király és udvara ellátására szolgált, hanem a diplomáciai kapcsolatok ápolásának is fontos színtere volt.
A külföldi követek lenyűgözése érdekében a lakomák még pompásabbá váltak. A vendégek elképedve nézték a bőséges asztalokat és a különleges fogásokat. A királyi konyha mesterei nem riadtak vissza az egzotikus alapanyagok használatától sem, mint például a narancs, a citrom és a különböző keleti fűszerek. A lakomákon a legfinomabb ételek és italok mellett a legfényűzőbb edények és evőeszközök kerültek használatra, ezzel is hangsúlyozva a királyi udvar gazdagságát és hatalmát.
A királyi hadsereg és a Fekete Sereg – Mátyás katonai erejének alapjai
Mátyás király hatalmának egyik legfontosabb pillére a királyi hadsereg volt, melynek magját a híres Fekete Sereg alkotta. Ez a zsoldosokból álló, állandó haderő Közép-Európában egyedülálló jelenség volt a korban. A Fekete Sereg nem csupán a király személyes védelmét szolgálta, hanem a terjeszkedő Oszmán Birodalommal szembeni védekezésben is kulcsszerepet játszott.
A sereg erejét a korszerű fegyverzet és a magas szintű kiképzés adta. Mátyás nagy hangsúlyt fektetett a haditechnikai újításokra, és a seregben megtalálhatók voltak a kor legfejlettebb ágyúi és puskái. A katonák fegyelmezettsége és harci morálja legendás volt, ami a rendszeres zsoldfizetésnek és a jól megszervezett ellátásnak köszönhető.
A Fekete Sereg léte lehetővé tette Mátyás számára, hogy erős központi hatalmat építsen ki, és sikeres hadjáratokat vezessen a környező országok ellen.
A hadsereg finanszírozása hatalmas terhet rótt az országra, de Mátyás ügyes gazdaságpolitikájának köszönhetően sikerült fenntartani ezt a költséges, de nélkülözhetetlen haderőt. A rendszeres hadgyakorlatok és a folyamatos fejlesztések biztosították, hogy a Fekete Sereg mindig a harckészültség csúcsán legyen. A sereg összetétele is sokszínű volt, magyarok mellett csehek, lengyelek és más nemzetiségű zsoldosok is szolgáltak benne, ami a korabeli Európa katonai trendjeit tükrözte.
Hatalmi játszmák a királyi udvarban – Intrikák, szövetségek és árulások
Mátyás király udvara a reneszánsz pompa és a politikai intrika színtere volt. A fényűző külsőségek mögött kíméletlen hatalmi harcok zajlottak a befolyásért és a király kegyeiért.
A királyi udvar nem csupán művészek és tudósok gyülekezőhelye volt, hanem a politikai játszmák központja is. A bárók, főpapok és külföldi követek szövetségeket kötöttek és bontottak, hogy pozíciójukat erősítsék.
Az árulás mindennaposnak számított. A királyi tanácsosok egymás háta mögött szövetkeztek, a kémek pedig titkos információkat szivárogtattak ki a riválisoknak. A bizalom ritka volt, a paranoia pedig állandó kísérőjelenség.
A királyi udvarban a legfényesebb mosolyok mögött is a legmélyebb árulások rejtőzhettek.
A király maga is mestere volt a politikai manipulációnak. Mátyás ügyesen használta ki a riválisok közötti ellentéteket, hogy megerősítse saját hatalmát. Gyakran alkalmazott váratlan fordulatokat és meglepő döntéseket, hogy elbizonytalanítsa a környezetét.
A királyné, Beatrix, szintén jelentős befolyással bírt az udvarban. Intelligenciáját és politikai érzékét kihasználva szövetségeket kötött és támogatott bizonyos jelölteket a fontos pozíciókra.
A külföldi hatalmak is aktívan részt vettek a magyarországi hatalmi játszmákban. A Habsburgok, a lengyelek és a törökök mind saját érdekeiket próbálták érvényesíteni a királyi udvarban, gyakran intrikák és korrupció révén.
A pénz hatalmas szerepet játszott a politikai befolyás megszerzésében. A gazdag bárók kenőpénzekkel és ajándékokkal próbálták megvesztegetni a királyi tisztviselőket, hogy előnyökhöz jussanak.
Beatrix királyné szerepe és befolyása az udvar életében
Beatrix királyné, Mátyás király felesége, jelentős befolyással bírt a magyar udvar életében. Nem csupán a király hitvese volt, hanem aktív résztvevője is az udvari intrikáknak és a politikai döntéshozatalnak.
Itáliai származása révén reneszánsz kultúrát hozott Magyarországra, amely nagyban hozzájárult az udvar fényűzésének növekedéséhez. Ő maga is nagy hangsúlyt fektetett a művészetek pártolására, és az ő közbenjárásával számos itáliai művész, tudós érkezett Budára.
Befolyása kiterjedt a diplomáciára is. Kapcsolatai révén igyekezett erősíteni Magyarország nemzetközi helyzetét, különösen az itáliai államokkal ápolt szoros viszony révén. Azonban politikai ambíciói nem mindig találkoztak a magyar nemesség érdekeivel, ami időnként feszültségekhez vezetett.
Beatrix királyné hatalmi törekvései, bár kétségtelenül erősítették a királyi udvar pozícióját, egyben ellentéteket is szítottak a magyar nemesség körében.
A királyné nagy hangsúlyt fektetett az udvari etikettre és a protokollra, amely sokszor merevnek és idegennek tűnt a magyar nemesség számára. Az ő nevéhez fűződik az udvari ceremóniák kifinomultabbá tétele, ami a királyi hatalom tekintélyét volt hivatott növelni.
Bár Beatrix királyné intelligens és ambiciózus asszony volt, sosem sikerült igazán gyökeret eresztenie Magyarországon. Külföldi származása és az udvarban játszott aktív szerepe miatt sokan bizalmatlanul tekintettek rá.
A nemesség és a köznemesség Mátyás udvarában – Társadalmi rétegződés és a királyhoz való viszony
Mátyás király udvara a nemesség és köznemesség számára egyaránt vonzó központ volt, ám a társadalmi rétegződés élesen kirajzolódott. A bárók, a legmagasabb rangú nemesek, birtokaik és befolyásuk révén a király legfontosabb tanácsadói és katonai vezetői közé tartoztak. Ők képviselték a királyi hatalom támaszát, de egyben potenciális riválisait is.
A köznemesség, bár kevésbé vagyonos és befolyásos, kulcsszerepet játszott a hadseregben és a közigazgatásban. Mátyás felismerte a bennük rejlő potenciált, és igyekezett őket maga mellé állítani, gyakran a bárókkal szemben. Ez a politika feszültséget szült a nemesi rétegek között.
Mátyás tudatosan építette a köznemességre támaszkodó hatalmi bázisát, ezzel gyengítve a nagybirtokos arisztokrácia befolyását.
A királyhoz való viszony a szolgálat és a hűség kettősségén alapult. A nemesek elvárták a királyi kegyeket, birtokadományokat és hivatalokat, cserébe katonai és politikai támogatást nyújtottak. Azonban a hatalmi játszmák során a hűség könnyen megingott, és a királynak folyamatosan ébernek kellett lennie a potenciális összeesküvésekkel szemben. A humanista eszmék terjedése tovább bonyolította a helyzetet, új értékrendet kínálva a nemesség számára, ami nem mindig esett egybe a királyi érdekekkel.
A diplomácia és a külkapcsolatok Mátyás uralkodása alatt – A magyar királyság nemzetközi helyzete
Mátyás király uralkodása alatt a magyar királyság kiemelkedő szerepet játszott a közép-európai politikában. A diplomácia és a külkapcsolatok rendkívül fontosak voltak a hatalmának megszilárdításához és az ország védelméhez.
Mátyás aktív külpolitikát folytatott, melynek célja a Habsburgok terjeszkedésének megakadályozása és a török veszély elleni védelem volt. Ebben a törekvésben számos szövetséget kötött, többek között a cseh és a lengyel királyokkal.
Mátyás diplomáciája a hatalmi egyensúly fenntartására törekedett Közép-Európában, megakadályozva ezzel egyetlen hatalom túlzott megerősödését.
Különösen fontos volt a Habsburgokkal való viszonya. Mátyás többször is hadba szállt III. Frigyes császárral, sőt, Bécs városát is elfoglalta. Ez a konfliktus azonban nem csak katonai, hanem diplomáciai síkon is zajlott, a felek gyakran tárgyaltak egymással.
A törökökkel való kapcsolat állandó feszültség forrása volt. Mátyás erődrendszert építtetett a déli határ mentén, és igyekezett a szomszédos országokat is bevonni a védekezésbe. Emellett diplomáciai úton is próbálta mérsékelni a török nyomást.
Mátyás udvara a reneszánsz kultúra központja volt, és a külföldi követek gyakran megfordultak Budán. Ezek a találkozók nem csak a diplomáciai kapcsolatok ápolására szolgáltak, hanem az új eszmék és művészeti irányzatok terjesztésére is.
Mátyás király a diplomácia mestere volt, aki ügyesen használta a katonai erőt és a tárgyalásokat az ország érdekeinek védelmében. Uralkodása idején a magyar királyság nemzetközi tekintélye jelentősen megnőtt.
A török veszély árnyékában – Védekezés és stratégia
Mátyás király uralkodásának egyik legégetőbb problémája a török terjeszkedés jelentette. Az oszmánok egyre nagyobb fenyegetést jelentettek a Magyar Királyságra, ezért Mátyás komplex védelmi stratégiát dolgozott ki.
A védekezés alapját a déli végvárrendszer képezte. Ezek a megerősített várak, mint például Nándorfehérvár és Szabács, kulcsfontosságú pontokon helyezkedtek el, és céljuk a török csapatok feltartóztatása volt.
Mátyás felismerte, hogy a puszta védekezés nem elegendő, ezért aktív külpolitikát folytatott a törökök elleni szövetségesek keresésére.
Emellett a király jelentős összegeket fordított a fekete sereg fenntartására. Ez a zsoldosokból álló, jól képzett hadsereg az ország ütőképes erejét képviselte, és sikeresen vette fel a harcot a törökökkel.
A török veszély elleni védekezés hatalmas terhet rótt az országra. Az adók emelése és a rendkívüli hadiadók kivetése feszültséget szült a társadalomban, ami gyakran lázongásokhoz vezetett.
A királyi adórendszer és a gazdasági háttér – Az aranykor financiális alapjai
Mátyás király udvarának fényűzése és hatalmi törekvései komoly financiális alapokon nyugodtak. A királyi adórendszer kulcsfontosságú szerepet játszott az aranykor megteremtésében. A rendkívüli hadiadó, melyet háborús szükséghelyzetben vetettek ki, jelentős bevételt generált. Emellett a harmincadvám, a kereskedelmi forgalom után szedett vám is fontos bevételi forrás volt.
Az adórendszer hatékonyságát növelte a királyi kamara, mely központilag felügyelte az adók beszedését és a kincstár kezelését. Mátyás király gazdaságpolitikája arra törekedett, hogy növelje az állami bevételeket, ami lehetővé tette a zsoldossereg fenntartását, az építkezéseket és a művészetek támogatását.
A királyi adórendszer reformja és a gazdasági stabilitás megteremtése nélkül Mátyás király nem tudta volna megvalósítani ambiciózus terveit.
A bányászat fellendítése is hozzájárult a gazdasági növekedéshez. Az erdélyi sóbányák és a felvidéki nemesfémbányák komoly bevételt jelentettek a kincstárnak. A mezőgazdaság is fontos szerepet játszott a gazdasági életben, bár itt az adóterhek néha terhet jelentettek a parasztságnak.
Mátyás király halála és az aranykor vége – A trónutódlás kérdése
Mátyás király 1490-es halála váratlanul érte az országot, és az aranykor végét jelentette. A király nem hagyott hátra törvényes örököst, ami azonnal trónviszályokhoz vezetett. Az utódlás kérdése régóta foglalkoztatta a kortársakat, hiszen Mátyás házasságából nem született fiú.
A törvénytelen fiú, Corvin János támogatottsága ellenére sem tudta megszerezni a trónt.
A magyar nemesség egy része őt támogatta, mások azonban külföldi uralkodót szerettek volna a trónon látni. A Jagelló Ulászló cseh király végül győzedelmeskedett a hatalmi harcban, ami gyengítette a központi hatalmat és utat nyitott a bárók befolyásának növekedéséhez. Mátyás király erőskezű uralmának hiánya hamar érezhetővé vált, és az ország hanyatlásnak indult.
A Hunyadi-legenda – A király emlékezete a népi kultúrában
Mátyás király alakja a népi emlékezetben messze túlmutat a történelmi tényeken. A „Mátyás, az igazságos” kép a szegények védelmezőjeként, a gonosz urak megbüntetőjeként él a köztudatban. Ez a kép nem feltétlenül tükrözi a valóságot, hiszen uralkodása alatt a parasztság is súlyos terheket viselt, de a róla szóló történetekben a nép vágyai és elvárásai tükröződnek.
A legendák gyakran hangsúlyozzák Mátyás király egyszerű emberekkel való közvetlen kapcsolatát. Inkognitóban járja az országot, igazságot oszt, és segíti a rászorulókat. Ezek a történetek a hatalom és a nép közötti ideális viszonyt vetítik elénk. A valóságban Mátyás király udvara fényűző volt, és a hatalmi játszmák mindennaposak voltak, de a nép számára ő az igazságos uralkodó maradt.
A népi kultúrában Mátyás királyhoz kapcsolódóan számos monda és anekdota él tovább. Ezek a történetek szájról szájra terjedtek, és generációkon keresztül öröklődtek. A történetekben gyakran megjelennek a király okossága, igazságérzete és humora.
Meghalt Mátyás, oda az igazság!
Ez a mondás jól mutatja, hogy a nép Mátyás királyban az igazságosság letéteményesét látta. Halála után az igazság hiánya érződött, és a nép emlékezetében Mátyás király alakja egyre inkább idealizálódott.
A Hunyadi-legenda része a csodaszarvas-monda is, amely a család eredetét övezi. Ez a monda a dinasztia legitimációját szolgálta, és hozzájárult a Hunyadiak népszerűségéhez. A népi kultúrában a Hunyadiak, köztük Mátyás király, a nemzeti büszkeség szimbólumává váltak.
A király alakja számos művészeti alkotásban is megjelenik, a népdaloktól kezdve a képzőművészeti alkotásokig. Ezek az alkotások tovább erősítik a Mátyás-kultuszt, és hozzájárulnak a király emlékezetének fennmaradásához.
Az aranykor öröksége – Mátyás király uralkodásának hatása a magyar történelemre
Mátyás király uralkodása a magyar történelem egyik legfényesebb korszaka, az aranykor, melynek öröksége máig érezhető. Udvarának reneszánsz szellemisége, a művészetek és tudományok pártolása alapjaiban változtatta meg az ország kulturális arculatát. A királyi könyvtár, a Bibliotheca Corviniana, Európa egyik legjelentősebb gyűjteményévé vált, bizonyítva Mátyás elkötelezettségét a tudás iránt.
Az aranykor azonban nem csupán a fényűzésről és a kulturális virágzásról szólt. Mátyás központosított hatalma és erős hadserege révén sikeresen védte meg az országot a külső fenyegetésektől, különösen a török terjeszkedéstől. Reformjai a közigazgatásban és a jogrendszerben modernizálták az államot, bár ezek a változások sokszor konfliktusokhoz vezettek a nemességgel.
Mátyás halála után az általa teremtett stabilitás és jólét sajnos nem maradt fenn, de uralkodásának emléke a magyar nemzeti identitás szerves részévé vált.
Az általa bevezetett rendszeres adózás lehetővé tette a zsoldoshadsereg fenntartását, de ez a nemesség ellenállását váltotta ki. Halála után az erős királyi hatalom összeomlott, és az ország hosszú hanyatlásnak indult. Az aranykor emléke azonban továbbra is inspirációt jelent a magyarok számára, emlékeztetve őket egy olyan időszakra, amikor az ország Európa egyik vezető hatalma volt.
